Tiszteletadás a szépkorúaknak

Sonkoly Pál és Molnár József

Ahogyan az őszi falevelek, csendesen, az idő múlását jelképezve foglaltak helyet az idősek a csabacsűdi művelődési házban. Az ENSZ 1991-es döntése értelmében október első napján világszerte az időseket ünneplik. Számuk egy tavalyi felmérés alapján hazánkban meghaladja az 1,7 milliót, ami a népesség közel egyötödét teszi ki.

A nagyközség vezetése ötödik éve fejezi ki megbecsülését és szeretetét a szépkorúak felé. Molnár József polgármester köszöntőjében kellemes kikapcsolódást és jó egészséget kívánt a megjelenteknek, majd tolmácsolta Dankó Béla országgyűlési képviselő sorait.

– Szükség van a példaként felmutatható hosszú, dolgos életutakra, szükség van a bölcsességre, és arra a stabil, morális és érzelmi erőforrásra, ahová mindig jó visszatérni, hívjuk azt szülői, nagyszülői háznak vagy atyai, anyai jó tanácsnak – hangsúlyozta.

Valkovszki Mihály, a szlovák önkormányzat elnöke köszönetet mondott a szorgos munkáért, aminek a nyomai mindenütt felfedezhetőek: a település utcáin, épületein és a családi körben.

A hagyományokhoz híven köszöntötték a község legidősebb lakóit: Pálinkás Lajosné Erzsike nénit, aki idén tölti be 96. életévét és a 93 esztendős Sonkoly Pali bácsit.

Gilanné Radványi Rózsa önkormányzati képviselőként és az idősek otthona munkatársaként rámutatott, sohasem szabad megfeledkezhetünk arról, hogy munkánkat az elődeink által elért eredményekre építve végezzük. Éppen ezért életünk akkor lehet teljes, ha gyermekinknek egy, a miénknél is értékesebb, biztonságosabb világot tudunk átadni.

– A hála önmagában kevés. Gondolkodjunk el azon, hogyan is viszonozhatnánk szüleinknek, nagyszüleink, dédszüleink gondoskodását, törődését, szeretetét, és azt a munkát, amivel útnak indítottak bennünket. A válasz egyszerű: önzetlen gondoskodással, türelmes odafigyeléssel és sok-sok szeretetettel a család, és biztonságot jelentő, méltó nyugdíjas élet megteremtésével a társadalom részéről – fogalmazta meg a nap egyik legfontosabb üzenetét.

Egy ismeretlen szerző által megfogalmazott írással sokak szemébe könnyeket is csalt. Az idősekébe azért, mert ráismertek esendőségükre és az életkorúkból fakadó nehézségekre, a fiatalokéba pedig azért, mert tükröt tartott feléjük olykori türelmetlenségük, meg nem értésük miatt.

Végül a legifjabb generáció, a Hársliget Óvoda gyermekei kedveskedtek a vendégeknek egy kis műsorral, meglepetésként pedig Farkas Rozika nótaénekes repítette el őket a dal szárnyán a múltba, ahol minden bizonnyal legkedvesebb emlékeiket őrzik.