in , , ,

Célegyenesben a Lili bárónő

A Cervinus Teátrum hétfőn délelőtti próbára hívta a sajtó képviselőit, ahol már díszletben és jelmezben mutatták meg az alkotók hol is tartanak.

A rendezőt és színészeket kérdeztem a Lili bárónőről.

G.E.: Miért épp a Lili bárónő?
Varga Viktor rendező: Ennek több oka is van. Egyrészt ez az egyik legjátszhatóbb operett, ami nagy színészi jelenlétet kíván, másrészt tele van slágerekkel. Egy csomó olyan dallam van benne, ami jókedvre derít, miközben igazi emberi sorsok, igazi emberi tragédiák vannak beleírva.

G.E.: Egy fiatalembernek mit jelent az operett?
Boronyák Gergely: Számomra régen távol állt ez a műfaj a színházban és a színházművészeten belül. Nem értettem, hogy a mese, egy cukros szirup miért jó felnőtteknek, de ma már úgy gondolom, korszerűen kell játszani. Ennyi. Mielőtt ide jöttem próbálni, megkérdeztem egy kolléganőmet, és megkértem mondja el, mi a titka az operettnek – azt mondta:mese, mese felnőtteknek. Mert nem csak a gyerekek ülnek be szívesen egy mesejátékra a színházba, hanem a felnőttek is. Amikor egy idősebb ember azt mondja, hogy itt fáj, meg ott fáj, de amíg az előadás tart elfelejti, akkor érdemes játszani.

G.E.: Milyen lány lesz Lili?
Varga Viktor: Lili szerepében az életigenlés lesz a fontos. Lili egyszerűen csak élni szeretne, boldog lenni. Van egy mondat a szövegkönyvben „Szép, mint az anyja, de makacs, mint az apja.” Szeretném, ha az apjára hasonlítana. Igazi életigenlő lányt szeretnék Liliként látni.

Erdélyi Tímea: Lili szerepe nem tipikus primadonna szerep, de egy komoly személyiségfejlődést kell megmutatni, kislányból a komoly érett bárónőig, ezért nagyon izgalmas kihívás a számomra.

G.E.: Mit lát mega gróf Liliben, ami maradásra készteti?
Boronyák Gergely: Nagyon sok minden történik abban a pillanatban. Valójában ez egy mese. Ahogy Rómeó, a gróf is, ahogy meglátja Lilit, érzi, hogy neki teremtette az ég. Van ilyen találkozás néha, ritkán az életben is.

G.E.: – Minden színész saját lényét is belecsempészi a figurába, vagyis Malomszegi báró kicsit „Nádházys” lesz?
Nádházy Péter: Igen, Viktor is ezt szeretné. Nekem más képem volt róla, de Viktor azt mondta, hogy ilyen lesz, hát akkor ilyen lesz. Úgy gondolom, Malomszegi egy felkapaszkodott újgazdag, aki nem is tud ezzel a világgal mit kezdeni. Keresi a helyét abban a világban, amely felé törekszik, de nem nagyon találja.

G.E.: Milyen lesz Clarisse?
Szemerédi Bernadett: Clarisse nagyon vibráló egyéniség, dinamikus, temperamentumos, vérbő személyiség, aki szereti nevén nevezni a dolgokat. Ezek mellett az adja a báját, hogy mivel színésznő, kicsit többet képzel magáról, mint amit elért valójában. Élvezi azt az atmoszférát, azt a dicsfényt, ami egy színésznőt körbeleng, de keresi a helyét a világban. A kastélyban ismeri meg Frédit, aki szintén szeret a társaság központja lenni, és az igazi szerelem is kialakul közöttük. Frédi nyitja meg és hozza ki igazán Clarisse egyéniségét.

Bardon Ivett: Hát Clarisse nagyon furcsa kis lányocska, nagyon, nagyon tűzről pattant, de közben benne van az intrika. Pontosan tudja, kihez hogyan kell szólni, hogy elérje, amit akar. Szerintem Frédi az, aki életében először megérinti. Persze próbálkozik azzal, hogy megsértődik, de Frédi nagyon tisztán működik, mellette végre megkaphatja a szeretet, amire vágyik, az odafigyelést.

G.E.: Mennyire kaptok szabad kezet a szerep megformálásában?
Szemerédi Bernadett: A rendező abból indult ki, hogy két színésznő játszik, ezért mindkettőnek meg kell keresnie a maga igazságát szerepen belül. Terelget, de ugyankor lehetnek ötleteink, és ha jó, ha egyeztethető, akkor rábólint.

G.E.: Vagyis nem lesz egyforma Clarisse ?
Szemerédi Bernadett: Más lesz Ivetté és más lesz az enyém. De ez így szép.

G.E.: Milyen Frédi, és milyennek látja Clarisset?
Maróti Attila: Hát Frédi kicsit idióta, viszont össze akar hozni valamit magának, mert a nagypapa elkártyázta a családi vagyont. Valahogy Malomszegiék közelébe kerül, és szeretne ebből kihozni valamit, vagyis szeretné Lilit elvenni. Egyszer csak találkozik a tűzrőlpattant színésznővel – akit szerintem – sokkal tisztábbnak lát, mint Lilit vagy a bárót. Talán azért, mert Clarisse is körön kívül van. Felüdülés számára a lány játékossága, nyíltsága. Clarisse emberként bánik vele, végre önmaga lehet.

G.E.: Illésházy Christinát játszod, mesélj róla?
Varga Anikó: Christina a fiatalabb grófnő, mélyen vallásos, nővérével apácamódra éltek, és megjelennek a kastélyban a jussukért – nem először. Meglepetés éri őket, mert a báró örömmel fogadja a két grófnőt. Chirstina boldog, mert van mit enni, zene van, mulatság, amiben eddig nem volt részük. Sok a humoros helyzet, mert Christina jól érzi magát, egyre bátrabb, és a maga módján próbálja csábítgatni vendéglátójukat.

G.E.: Mesélnél a díszletről, jelmezről?
Varga Viktor: Vannak lépcsők, van ablak és csillár… De komolyra fordítva a szót, van olyan díszlettervezőnk, Jakub Branicky, aki a semmiből, a saját kezével építi, festi meg a díszletet. Kreatív, aki a régi bútorból újat tud varázsolni, és amire büszke vagyok, hogy szarvasi műhelyben készülnek el, mind a díszletek, mind a jelmezek nagy része. A férfiak jelmezét a Békéscsabai Színházban varrják, a többi jelmez Nagy Szilvia munkája, aki nagyon szép ruhákat tervezett és nagyon szépen készíti el.

Erdélyi Tímea: Nem az a fontos, hogy nagyon szép legyen, hanem az, hogy nagyon kényelmes. Nagy örömmel mondhatom, hogy a mostani jelmezek igazodnak a karakterekhez. Mindennél fontosabb, hogy ne arra kellejen figyelni, hogy szakad, hasad, beakad a láb, mert másra kell koncentrálni. Ne a jelmezhez igazítsuk a mozdulatokat, hanem a jelmez igazodjon hozzánk. Azon kívül, hogy gyönyörűek lettek a jelmezek – szerintem – a célt is megvalósítják.

G.E.: Saját koreográfia készül, Magyari László a koreográfus…
Varga Viktor: Magyari Laci a koreográfus, aki világot látott táncos. Dolgozott az Interoperettben, de táncolt a Salzburgi Színházban is, éveken át a világ számos pontján, különböző stílusú táncokat táncolt. Azt a fajta tapasztalatot, ami Lacinak van, nem szabad elengedni, ki kell használni.

Varga Anikó: Nekünk egy olyan dalunk van, amiben táncolunk. Kettőnknek az összjáték a nehezebb. Több rövid jelenet van, ami nagy odafigyelést igényel mindkettőnktől (nővére Agátha: Dósa Zsuzsa). Egyszerre veszünk lélegzetet, egyszerre indulunk. Ez erősíti a párosunkat.

Október 8-án, csütörtökön 14.00 órától nyilvános főpróba, 9-én 19.00 óra premier, és 10-én szombaton 19.00 órakor díszbemutató.

Vélemény, hozzászólás?

Felhívás – Fotóstúra a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Hartay Csaba az egyik békés megyei Príma-díjas