Hegedűs Éva
Míg a maskarák, a busójárás a legtöbbek számára ismert, addig a rönkhúzás és az ehhez az időszakhoz kapcsolódó jeles napok nagyon keveseknek mondanak valamit. Ezekre az egyre inkább eltűnőben lévő szokásokra hívta fel a figyelmet a Tessedik Sámuel Múzeum, február 6-án tartott családi napja keretében.
– Régen a farsangi időszakban tartották a lakodalmakat. Ha a faluban nem nősült meg vagy nem ment férjhez senki, akkor az ún. rönkhúzással ünnepeltek. Egy hatalmas fenyőfát vágtak ki, végighúzták a településen, rajta menyasszonynak és vőlegénynek öltözött jelmezesekkel. Azért, hogy még viccesebb legyen az esemény, gyakran a lányok öltöztek vőlegénynek, a fiúk pedig menyasszonynak – eleveníti fel az egyes tájegységeken még ma is élő népszokást Horváth Mariann múzeumpedagógus.
Egy másik hagyomány, a tikverőzés során a fiatal legények tradicionális maskarába – bohóc, szalmatörő, kéményseprő, lány – bújtak, és végigjárták a falut. Minden házba bekopogtak, és a termékenység jegyében összegyűjtötték a tyúkólakban talált tojásokat.
Az intézmény ezeknek a hagyományoknak a hangulatát élesztette újjá, filmvetítés, szöveges ismertető és több kézműves foglalkozás formájában. A nagyterem közepét – jól bevált módon – az óriás társasjáték foglalta el, amelynek során jutalomfalatkákat gyűjthettek a gyerekek. Az asztaloknál egy papírkeretben szőni lehetett, ill. papírzacskóból busóálarc és különféle fejdísz készült. A rönkhúzásra egy kis fajáték emlékeztetett, amivel előszeretettel versengtek a kicsik.
– Nagyon szeretem a farangot. Eszembe juttatja, hogy hamarosan itt a jó idő, és segítségével elűzhetjük a telet – mondja Kollár Nikolett, aki általános iskolásként épp a szövés rejtelmeivel ismerkedett.
A legnagyobb sikert azonban minden bizonnyal a busóálarc aratta, amit elkészülte után a gyerekek azonnal fel is próbáltak.
– Nagyon szeretjük ezt az időszakot, már hetekkel előtte tervezgetjük, ki minek öltözik. Ide a múzeumba is szívesen jövünk, mert ilyenkor legalább együtt a család, miközben hasznosan telik a délután – árulja el Szító Szilva, aki háromgyermekes anyukaként rendszeres látogatója a múzeumi programoknak.
A programon három óra leforgása alatt hatvanan fordultak meg, akik a rendezvény révén még egy kicsit kitolták a farsangi mulatság és jókedv időszakát.
