Hagyományőrzés a barátokkal

A csanádapácaiak műsora

A közelmúltban rendezték azt a batyusbált Csabacsűdön, aminek a bevétele a Csabacsűdi Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekar belföldi fellépéseinek költségét hivatott fedezni. Ez volt a harmadik farsang, amit jótékonysági céllal rendeztek a Hagyományőrző Baráti Körrel karöltve, árulta el Major József, a népdalkör vezetője. Az esteknek rendszeres vendége a csanádapácai Dohánylevél Hagyományőrző és Hagyományteremtő Egyesület küldöttsége. Jó a kapcsolat. A csabacsűdiek szüretkor látogatnak a barátokhoz, a csanádapácaiak farsangolni szoktak jönni, ill. a szeptemberi Kukoricanapon.

– Mindig nagy szeretettel jövünk ide, hozzátok, most is nagyon örültünk a felkérésnek. Be is értünk Csabacsűdre, és hagyományteremtő szándékkal jól el is tévedtünk. Minden évben eltévedünk, úgyhogy ez már nem hagyományőrzés, hanem hagyományőrzés nálunk. Nagy a falu. Megnéztük. Elég nagy. Mindig örömmel jövünk ide, hozzátok – mondta Víghné Békési Katalin, az egyesület elnöke, majd felolvasta Dombiné Szántó Melánia Farsang című versét.

A vendégek általában készülni szoktak egy-egy meglepetéssel ezekre az alkalmakra. Így történt ez most is, amikor Behán Józsefné Marika segítségével Kánkánnal és cigányegyveleggel lepték meg a házigazdákat és a rekeszizmokat.

– Ez a jótékonysági bál biztosítja számunkra az egész éves működést. Két nyelven éneklünk, szlovákul és magyarul. A magyar településeken csak saját költségünkön tudunk részt venni. A szlovák rendezvényeken a szlovák önkormányzat és a szlovák kör támogat minket. Éves fellépések száma a 20-25-öt is meghaladja sok esetben – árulta el Major József.

Elég szép számban jöttek el azok, akik támogatnak bennünket. Ameddig csak lehet, tartjuk a bált. Hogy meddig bírják a legények meg a leányok, hiszen itt nálunk komoly korosztály jött el. Van itt tízegynéhány évesől a nyolcvanévesig vegyesen. Ez a bál azt a célt is szolgálja, hogy együtt legyen az idősebb a fiatallal.

A régi batyusbálok mintájára keltették életre ezt a szokást. Mint elmondta, fiatal korában ez a szórakozási forma nagyon népszerű volt. Hacsak lehetett, ezt választották, mert kevés kiadással járt.
– Ha hoztok, esztek, isztok, azt a pár forint meg ami a bevételből összejött a zenészekre fordították. Más költség nem volt – emlékezett vissza a népdalkörösök vezetője fiatalkorára.

Az est bevételét nemsokára el is kezdik felhasználni fellépéseikre. Legközelebb a nagyszénási Nyitnikékre mennek, majd országos megmérettetésre, ahol már rengeteg arany és ezüstminősítést begyűjtöttek.