Rendhagyó történelemóra a Kárpát-medence környezettörténetéről

Dr. Jakab Gusztáv

Rendhagyó történelemórát tartottak középiskolásoknak a Szent István Egyetem szarvasi campusán tegnap.

– A campusnak régi törekvése az, hogy a tudományos munkát valamilyen módon közérthetővé, megszerethetővé tegye, és próbáljon a jövő nemzedék számára egy kicsit utat mutatni, kedvet csinálni a tudományos pálya iránt – mondta Futó Zoltán megbízott dékán az előtt a rendhagyó történelemóra előtt, amit dr. Jakab Gusztáv, a Szent István Egyetem GAEK egyetemi docense, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa tartott kedden a Tessedik Campus könyvtárában. A történelem óra annyiból is rendhagyó volt, hogy nem egy történelemtanár tartotta, ugyanis az előadó biológus, és geológiából doktorált.

Az Akadémia Régészeti Intézetében egy hároméves projekt keretében kutatják a középkori Kárpát-medencének, azon belül is első sorban Erdély környezettörténetével foglalkoznak. Hogy miért Erdélyével? Mert mint mondta dr. Jakab Gusztáv, az egy fehér folt. A romániai kollégákat nem bántva megjegyezte, hogy természetes, hogy ők elsősorban a saját történelmüket igyekeztek feltárni.

Előadásában egy aktuális témával, napjaink népvándorlásának kérdésével vezette be a témát az előadó. “Nap mint nap hallani a migránsválság kapcsán, hogy ezek mögött a népvándorlások mögött, valamilyen környezeti hatás van, környezeti válság van, változik a klíma a Közel-Keleten, s ezért egy kedvezőbb adottságú hely felé, jelen esetben Európába özönlenek az emberek”, mondta.

– Jelenleg még nem látjuk azt, hogy olyan óriási nagy klímaváltozás lenne. Ez még tényleg nem az, de ez nem jelenti azt, hogy a következő néhány évben, vagy évtizedben egy tényleg drasztikus klímaváltozás nem fog elindítani a jelenleginél jóval nagyobb tömegeket Afrikából, vagy a Közel-Keletről – prognosztizálta dr. Jakab Gusztáv, aki egyből egy ellenkező előjelű példát is állított, miszerint egy kedvező változásnak köszönhetően a népszaporulat olyan nagymértékű lehet, hogy az is kivándorlásba torkolhatna.

A vikingek észak-atlanti térségben történt kalandozásai, a maja kultúra összeomlása, valamint a Húsvét-szigetek példája után a saját kutatásaikról számolt be. Erről a kutatásról már adtunk hírt, de most már kiértékelésre került néhány eredmény is.

Állandó változás, porviharok, szárazabb és csapadékosabb időszakok váltakozása jellemezte az általuk vizsgált erdélyi területet. A hőmérséklet is hullámzott. A melegebb időszakok közé egy kisebb jégkorszak is ékelődött a 15-18. században. Ezekről a tavak, lápok üledékében rengeteg árulkodó szerves anyag gyűlik össze, amik a kutatóknak nagyon fontos forrást biztosítanak arra, hogy a környezeti változásokat feltárják. Minél mélyebbre tudnak fúrni, annál jobban örülnek, árulta el az előadó. Sok még a bizonytalanság, de az már látszik, hogy jó néhány érdekes terület között lesz egy-két olyan is, ami szenzációt is ígér. Ezek közül az egyik egy Székelyföldön feltárt hármas hasznosítású halastó, amit a rómaiak ott tartózkodásának két évszázada alatt alakítottak ki. Ezt a tudományok közötti összefogással, régészek, geológusok, paleobotanikusok közös munkájával tárják fel.

Ez az összefogás jellemző a modern történelmi kutatásokra is, árulta el a jelenkor módszertanáról dr. Jakab Gusztáv. Míg 18-19. század történészei a történelmi változásokat a természettudományos vizsgálatoktól teljesen elkülönítve vizsgálták, a változások okát társadalmi, gazdasági változásokat önmagukban lezajló természetes folyamatnak tekintették, addig mára több tudományágat is segítségül hívnak az ok-okozati összefüggések felállításához.

A rendhagyó történelemórára, amit egy biológus tartott, mintegy kétosztálynyi diák volt kíváncsi.