„Hepehupás, vén Szilágyban” a benkások

20160619-IMG_00112

A táborozás mindenki számára a  sok játékot, jókedvet, tábortüzek melletti énekléseket és kirándulásokat jelenti. Az évek során azonban gyakorló pedagógusokként egyre inkább meggyőződésünkké vált, hogy az alsós évek alatt megszerzett tudást, úgy tudjuk még jobban elmélyíteni tanulóinkban, ha ezek az ismeretek megelevenednek, kézzel foghatóvá válnak a gyerekek számára.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy mit tudunk a gyerekeknek élőben bemutatni a tananyagból és hogyan tudjuk ezt mégis úgy átadni, hogy ne vegyék észre, hogy a játék és jókedv közepette mennyit tanulnak és tapasztalnak.

Olyan tájegységet szoktunk választani, ahol kulturális, néprajzi, irodalmi, természeti értékek elevenednek meg. 2016. nyarára Szilágycsehre esett a választás.

Gyerekek!

Az utazás során többször hallhattátok a „Hepehupás vén Szilágyban” kifejezést és megtapasztaltátok milyen a hullámzó domboldalak között utazni vagy egy hegységen átkelni a szerpentinen.

A határtól több száz kilométerre olyan közösségbe csöppentünk, ahol még sokan beszélik a magyar nyelvet és fontosnak tartják, hogy gyermekeik magyar iskolában tanuljanak. Az ott töltött pár nap alatt meglátogattunk 2 magyar iskolát Szilágysomlyón és Szilágycsehen. Felkerestük Nagybányán az Ásvány Múzeumot és a skanzent. Hűsültünk a Bódi-tó partján és építettünk gátakat a patak eltorlaszolására. Izgalmas túránk volt a Sárkányok kertjében. Gyönyörködtünk a zsibói botanikuskert növényritkaságaiban, ámuldoztunk a japán- és rózsakertben és figyeltük az árnyékban megbúvó állatokat. Megismertünk egy olyan kis közösséget Csórán, ahol hálából a nevelőszülőket egy templommal ajándékozták meg. Visszamentünk az időben közel 2000 évet, amikor egy római kori feltárt romvárossal falai között sétáltunk. Átmentünk lovas kocsival a szomszédos faluba, Völcsökre. És ha nem kirándultunk akkor rajzoltunk, fociztunk, fagyiztunk, néztük a meccset vagy éppen a tábortűzi műsorhoz készültünk.

Érdekes volt a szilágysági vidék, hiszen a szomszédunkban legeltek a tehenek, kecskék szaladtak a gazda előtt, este a csorda miatt leállt az úton a forgalom  és a lovas kocsi teljesen megszokott látvány volt az utcákon.

Remélem  a tábor elérte célját,  mert sokat  tanultatok, szórakoztatok, jó kedvűek voltatok. Köszönöm a nevetekben azt a sok finomságot, amivel szüleitek útnak indítottak és köszönöm a tanító néniknek a sok segítséget és a türelmet.

Védőné Dobrotka Edit