Huszonnégy kis indián lepte el a Pepi-kertet

20160727-tn_07_29 017

Agatha Christie klasszikusával ellentétben ezúttal nem megfogyatkoztak, hogy megduplázódtak az indiánok. Tíz kicsi indián helyett ugyanis huszonnégyen vették birtokukba az Arborétumot július 25-29-e között. A másodízben meghirdetett indiántábor létszáma hetek alatt betelt, ami azt jelenti, hogy a legtöbb gyerek még ma is vonzódik a természet törvényeit tiszteletben tartó népcsoport misztikus világához. Ebből kaphattak egy szeletkét a résztvevők, miközben észrevétlenül kerültek közelebb a körülöttük lévő élővilág megismeréséhez.

– A tábor ideje alatt elsősorban az erőpróbáké lesz a főszerep. Megismerjük az indián kultúra alapjait, belekóstolunk a nyomkeresésbe, feszegetjük a bátorság, a türelem határait, különböző harci technikákat mutatunk meg a gyerekeknek, az elkészített kellékek segítségével pedig az indián életet fontos momentumait jelenítjük meg – avat be a törzsfőnöki szerepkört próbálgató „Csobogó Patak”, azaz Kugyeláné Décsei Mónika a hét felépítésébe.

A szerdai napon a gyerekek az íjászat és több hagyományos harci játék fogásait sajátíthatták el, Berecky Bence, a hódmezővásárhelyi Hód Baranta csapat vezetője irányításával. A szórakozás mellett a táborlakók fegyelemből és az egymás iránti tiszteletből és odafigyelésből is kaptak útravalót, amely remélhetőleg nyomot hagy a mindennapokban is.

A fiatalok az idő múltával egyre mélyebbre eveztek az indián kultúrában. Fokozatosan épült a tipi az indián törzshelyen, tűzgyújtó helyet alakítottak ki, csinosítgatták a középen elhelyezett totemoszlopot. A gyerekek a kötött programok közötti szabadidejükben előszeretettel bújtak el a maguk által kialakított törzsi szálláson, amit egyre több ötletes kiegészítővel rendeztek be.

– Itt le lehet ülni, ez pedig előtte a tábortűz. A másik szobában is vannak ülőhelyek, és azt tervezzük, hogy péntekre tovább bővítjük a helyiségeket – vezet körbe Bene és Csanád az eső áztatta ideiglenes bunkerukban. Csütörtökön ráadásul itt is fogunk aludni, amit nagyon izgalmas lesz. Egyedül a szúnyogoktól tartok egy kicsit, de persze teszünk óvintézkedéseket – teszik hozzá az elkövetkező napok érdekességeiről szólva.

Csipai Lili azon kevesek közé tartozott, aki lányként vetette bele magát az izgalmas kalandba. Öccsével, Balázzsal együtt érkezett a táborba, és mindent megtett, hogy ne maradjon alul.

– Jó játékokat próbálunk ki, és ha kell, én is beszállok. Szeretek itt lenni, mert különleges ez a tábor. Izgalmas programok vannak, közben pedig sok érdekes dolgot készíthetek – mondja, majd szalad vissza a „harcmezőre”.

A táborvezető bízik benne, hogy a tábor hosszú távon hozzájárul a szemléletformáláshoz is: egymás és a természet tiszteletéhez, a környezetbarát életvitelhez, ill. a társadalmi szerepvállaláshoz.