TOP-os fejlesztésekről a jobbikos vezetők

Gajdos Attila és Samu Tamás Gergő

Elsősorban megyei képviselőként tartott sajtótájékoztatót Samu Tamás Gergő és Gajdos Attila, a Jobbik szarvasi alapszervezetének két vezetőségi tagja.

– A megyei önkormányzatnak a legfontosabb szerepe a megváltozott önkormányzati törvény és egyéb törvények alapján az, hogy koordinálja, előkészítse a terület és településfejlesztési operatív programnak a pályázatait, a TOP-os pályázatokat, amik ebben az évben indultak be – mondta Samu Tamás Gergő bevezetőjében.

– Annak ellenére, hogy ez a 2013-ban kezdődő uniós ciklusnak a forrásait jelent, három év kellett arra, hogy amikortól fel lehet használni a pénzeket, onnantól kezdve valóban elinduljon ez a folyamat. – Szerinte ez aggodalomra ad okot, mert ebben a pályázati rendszerben is úgy van, hogy ha nem használjuk ki a lehetőségeket, akkor a pénzek bent ragadnak, ill. más megyék rátegyék a kezüket az eredetileg Békés megyének szánt forrásokat, ami ebben a ciklusban Békéscsabán kívül 34 milliárd forint.

A kormányzópárt Békés megyében bizonyos érdekkörök mentén ketté szakadt, így errefelé vita van, hogy hová mennyi pénz kerüljön. A jobbikos frakcióban úgy látják, hogy eredetileg igazságosan osztották volna el a területek között, de a Fidesz megyei elnökéhez kötődő megyei önkormányzat vezetése felül akarta írni ezt, állította Samu Tamás Gergő. Azt bizonyos mértékben sikerült is átvinni, hogy “azok a kistérségek, amik nem a mezőkovácsházi vagy a sarkadihoz tartoznak, azok szinte esélytelenül indulnak egyes pályázatokon”, a többi fideszes képviselő pedig nem állt ki a saját körzetéért.

A pénzek elosztásába a megyei közgyűlés nem tud beleszólni, de a pontozási rendszerbe igen. Az eredetileg felállított pontozási rendszert pedig úgy alakították, hogy – az egyik város fideszese a számításai szerint – a TOP-os pénzek 98%-át csak abból a két járásból tudták volna lehívni, mondta Samu Tamás Gergő. Ezen – a jobbikos megyegyűlési képviselők támogatásával – sikerült változtatni, aminek egyik haszonélvezője pont a Szarvasi Járás lett.

Gajdos Attila részben megismételte az előtte szóló által mondottakat, de ő már biztosra mondta azt a 4 milliárdot, ami a szarvasi központú járásba került, ill. rövid magyarázatokkal fel is sorolta a lehetséges fejlesztés irányait, mint pl. turisztika, városfejlesztés, fiatalok helyben tartását segítő fejlesztések.

Egyetért a kerékpárutak építésével, ill. előkészítésével, a Történelmi Magyarország közepének fejlesztése, amit a közösség érdekeinek képviselése mellett, de az ott lakók véleményének, szempontjainak a figyelembe vétele mellett kell megvalósítani. Az eddigi turisztikai fejlesztéseknek eredményeképp egyre több turistát lát a városban. Véleménye szerint kiemelkedő turisztikai szezont zárunk.

A csapadékvíz elvezetés további fejlesztése. Szerinte jól vizsgázott az, ami eddig megvalósult. Ezt a rövid idő alatt nagy mennyiségben leesett esők is bizonyítanak.

A középületek energetika korszerűsítések folytatása, konyha fejlesztése, új étkező, valamint új fogorvosi rendelők kialakítása, helyi utak és járdák állapotának javítása szerepelt még Gajdos Attila listáján. Sajnos ezen utóbbiakra kevés van a TOP-ban ezért nagyobb szerepet kell vállalni az önkormányzatnak, jelentette ki.

Az önkormányzat legfontosabb feladatnak mindezek után a lakosság, a fiatalok helyben tartását, a munkahelyteremtést és a gazdaságélénkítést jelölte meg.