Rendhagyó irodalomóra Vörösmarty költészetéről

20160815-IMG_6178

Hétfőn este Roszik Zoltán a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom igazgatója köszöntötte a Vízi Színház nézőit a Vers a víz fölött – mára ritka előadásán –, és hívta színpadara Nagy Erika és Tomanek Gábor színművészeket, a Jókai Színház művészeit és Tábor Lajost, a Színitanház színház- és drámatörténet tanárát „Fogytán van a napod” című Vörösmarty Mihály költészetét bemutató est szereplőit.

Tábor Lajos Vörösmarty Mihály (1800 – 1855) életének, költői pályájának keresztmetszetét mutatta be. Élete tiszta, egyenes volt – hangzott el. Kilencgyermekes katolikus, nemesi család gyermekeként született, édesapja gazdálkodott nem túl szerencsésen. Édesanyja jóhiszemű asszony volt, aki segített mindenkinek ezért kihasználták, férje halála után mindenük elveszett. Mihály 1817-ben kerül egyetemre és ekkor került a Perczel családhoz, ahol három fiú tanítását bízták rá, köztük Percel Mórét. És itt lett reménytelenül szerelmes – 17 évesen – Perczel Adélba (Etelkába). Etelkához fűződő szerelmét nagyszámú vers bizonyítja, és a Szép Ilonkával búcsúzik tőle (1833). Nyolc évig nevelősködött, közben jogi tanulmányokat folytat, és 1824-ben ügyvéd lett. 1825-ben írja meg a Zalán futása című eposzát, amely megalapozza költői hírnevét. Miután befejezi tanítványai nevelését, 1826-ban úgy dönt, költészetéből fog élni. 1841-ben ismerkedik meg Csajághy Laurával, akit 1843-ban feleségül vett. Vörösmarty közéleti tevékenységéről is szó esett, a drámatörténészt előadásában.

Tomanek Gábor a Jóslat (1947) című verssel kezdte az estét, de elhangzott a Késő vágy (1839), a Leánykérő, A merengőhöz című vers is, amit Laurának ajánl a költő (1843). Történetet hallhattunk Petőfivel való kapcsolatáról és hallhattuk Petőfi Sándor Vörösmartyhoz című költeményét (1848). De elhangzott Szabó Magda Sziluett című Vörösmartyról írott drámájának rövid részlete is, amit az írónő Vörösmarty millenniummal egybeeső 200. születési évfordulójára írt, ebben Laura és nővére (akinek Vörösmarty először vallotta meg Laura iránt érzett szerelmét) párbeszédébe hallgathattunk bele, amit az írónő képzelt el, és a színművészházaspár tolmácsolt a nézők számára. Drámái közül a Csongor és Tündéből az Éj nagyasszonyának monológját hallhattuk Nagy Erikától. A jól ismert darabban a boldogság titkát kutatja a költő. Egydrámás költőnek ismerjük, pedig 16 drámát írt, nem számítva a drámatöredékeket – hallhattuk Tábor Lajostól. Az emberek (1846) című vers elhangzása után néhány vidámabb költemény hangzott el, az Ilus panasza (1829), Andor panasza (1829) Petike (1841), Mák Bandi (1842). A „Vers a víz fölött” a Fogytán van a napod (1855) című verstöredékkel (?) ért véget. A vers nem csak a költő életének végét, hanem egy eszme végét is „elbeszéli”

Ebben az évben a Vízi Színház színpadán nagyon kevés verses este volt (egy-két este), ezért igazán öröm volt hallgatni, Vörösmarty sorait, sőt történeteket nagy költőnkről. Sokan voltak kíváncsiak rá, ami azt is jelenti, hogy igenis igény van a költészetre is itt, a Vízi Színház színpadán.

Fogytán van a napod

Fogytán van a napod,
Fogytán van szerencséd,
Ha volna is, minek?
Nincs ahova tennéd.
Véred megsürűdött,
Agyvelőd kiapadt,
Fáradt vállaidról
Vén gunyád leszakadt.
Fogytán van erszényed,
Fogytán van a borod,
Szegény magyar költő,
Mire virradsz te még?
Van-e még reménység,
Lesz-e még hajnalod?
Férfi napjaidban
Hányszor álmodoztál,
Büszke reményekkel
Kényedre játszottál!…

1855 (?)

A fotókat Babák Zoltán készítette.