Egy szentté avatás margójára (3.)

20160727-terezanya03b

Ferenc pápa március 15-én döntött Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontjáról, melyet szeptember 5-re tűzött ki. Teréz anya szentté avatási szertartását Rómában tartják majd a Szent Péter téren, a szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében.

Mit is jelent a katolikus egyházban a „szentté avatás”?

A szentté avatás pápai kijelentés, mellyel a pápa a szentté avatás szertartásában ünnepélyesen kihirdeti valakiről, hogy a mennyországban a megdicsőültek között van, és tiszteletét az egész Egyház számára előírja. A boldoggá avatás ugyanez, csak a kultusz körét korlátozza az Egyház egy kisebb (ország vagy szerzetesrend) területére.

A szentek tisztelete az Isten szentségéből részesedett és hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete, a vallásosság erényének tette. A tisztelet legfelső foka (hüperdulia) a Szűzanyát illeti meg, utána következik Szent József (protodulia), majd mindenki más (dulia): az Ószövetség nagy alakjai, az apostolok, a vértanúk, az aszkéták, hitvallók, szent püspökök és rendalapítók, szüzek, özvegyek.

E tisztelet lényegében, s nem csak fokozatilag különbözik az Istennek kijáró imádástól, ami tökéletes hódolatot jelent a mindenség ura előtt. Ezért semmiképpen sem mondható, hogy a katolikus egyházban „imádnák” a szenteket vagy a Szűzanyát.

A szentek a kegyelem győzelmes erejének a tanúi, s ezt a kegyelmet dicsőíteni kell. A katolikus teológia megmutatja, hogy az egyházban elérhető az életszentség, mert megvan az evangélium igazsága és a kegyelem eszközei is rendelkezésünkre állnak. Egyúttal igazolja azt is, hogy egyes tagok ezt az életszentséget megvalósították, mert az egyház szentsége tagjaiban is tükröződik. A szentek Krisztust követték és a maguk korában az erények hősies megvalósításával tettek tanúságot arról, hogy a kegyelem minden időben jelen van. Az egyház a szentté avatásban fejezi ki meggyőződését, hogy egyes tagjai megvalósították a krisztusi eszményt és példaképül szolgálnak. Tiszteletükre lehet kápolnát vagy templomot emelni, s ünnepükre engedélyezhető külön miseszöveg és zsolozsma. A képek és ereklyék tiszteletét az egyház külön szabályozza, hogy elejét vegye a visszaéléseknek. A tisztelet végső soron a szent személynek szól: a szentekben magát Istent dicsőítjük, hiszen az ő kegyelmével lettek tökéletesek.

Boldog Kalkuttai Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. 1997. szeptember 5-én halt meg. 2003. október 19-én avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Ferenc pápa 2015. decemberben hagyta jóvá a Szentek Ügyeinek Kongregációja döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáról, miután a szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát: egy brazíliai mérnök gyógyulását.

A csodás gyógyulás 2008. december 9-én történt. Egy akkor 35 éves brazil férfi állapota véglegesen leromlott, a diagnózis ez volt: többszörös agytályog, elzáródás következtében kialakult hidrokefalusszal. Végeztek már rajta veseátültetést, immunrendszert gyengítő szereket kapott. Kritikus állapotba került, nem sok esélye volt annak, hogy a hatástalan kezelés után műtét nélkül életben maradjon.

2015. december 10-én mondta ki egyhangúlag az orvosi bizottság, hogy a gyógyulás tudományosan nem megmagyarázható. A teológusokból álló bizottság álláspontja is egyöntetű volt: ők arról nyilatkoztak, hogy egyértelmű ok-okozati kapcsolat van Teréz anya segítségül hívása és a hirtelen gyógyulás között.

A férfi mérnök volt, betegsége előtt nem sokkal nősült. 2008 első hónapjaiban kezdődött a kálváriája: az év végére nyolc agytályogot diagnosztizáltak nála. A kórházi kezelés hatástalan volt, az eredményei az agyvíz termelődése miatt egyre rosszabbak lettek. Műtét nélkül minden valószínűség szerint meghalt volna. December 9-én vitték a műtőbe, ekkor már kómában volt. Technikai okok miatt azonban a műtétet nem kezdték el. Amikor a sebészorvos fél óra múltán visszatért a műtőbe, meglepődve tapasztalta, hogy a páciens ébren van, ül, tünetmentes, teljesen a tudatánál van, és azt kérdezi tőle: „Mit keresek én itt?” Az orvos így vallott az esetről: „Soha nem láttam ehhez hasonlót, tizenhét éves praxisom során a hasonló esetekben mind meghaltak a betegek. Nem tudok tudományos, orvosi magyarázatot adni rá.” A vizsgálatok megerősítették, hogy a betegség rövid idő alatt elmúlt, minden következmény nélkül, a gyógyult férfi újra munkába állt, és folytatta korábbi életét.

A tanúvallomások bizonyítják, hogy számos imádságban fordultak a beteg gyógyulásáért Teréz anyához, különösen műtétje tervezett napján. Felesége – amikor látta, férje állapota milyen súlyos – azt kérte ismerőseitől, imádkozzanak az általa annyira tisztelt boldoghoz: „Mondjátok meg Teréz anyának, hogy gyógyítsa meg!” A műtőben való várakozás félórányi idejében éppen egy pappal és családtagokkal fohászkodtak Teréz anya közbenjárásáért a kórházi kápolnában.

Az élet himnusza

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!
Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – győzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!
(Kalkuttai Teréz anya)
(Forrás: Magyar Kurír, Magyar Katolikus Lexikon)

Teréz anya szentté avatása alkalmából a Máltai Szeretetszolgálat Szarvasi Csoportja egy rövid műsor után ingyen ebéd osztást tart szeptember 18-án fél 1-től a Főtéren az Ótemplomi Szeretetszolgálat hathatós támogatásával, melyet ezúton is köszönünk.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szarvasi Csoportja nevében Seidl Ambrus