Postafiók
A Vajda Péter Evangélikus Gimnázium már 27 éve áll testvériskolai kapcsolatban a németországi Wittlich-i Cusanus Gimnázium diákjaival. A két iskola tanulói minden év szeptemberében találkoznak, egyszer nálunk, Szarvason, a következő évbe Wittlichben.
Az idén rajtunk volt a sor, mi – 32 diák és két kísérő – indultunk nagy lelkesedéssel az igencsak hosszú útnak. Utunk első állomása Luxemburg fővárosa volt, ahol egy volt Vajdás diákunk volt segítségünkre és bemutatta ezt a csodaszép várost. Sétát tettünk az ó-városban, megnéztük a belváros nevezetességeit, a hercegi palotát, majd megismerkedtünk a banknegyed látnivalóival. Itt található Európa legszebb filharmóniája, az EU titkárságai és most épül az Európa – Parlament új épületszárnya.
Délután érkeztünk meg Wittlichbe, ahol már vártak bennünket a német diákok szüleikkel. Sokan már ismerősként üdvözölték egymást, de volt, akik még csak facebookon keresztül ismerkedtek meg.
A hétvégét mindenki a vendégfogadó családdal töltötte. Sokan felkerestek közeli városokat, meglátogattak egy-egy Weinfest-et, de olyanok is akadtak, akik fürdőbe mentek vagy közösen bowlingoztak. Egyszóval: mindenki jól érezte magát, gyakorolhatta a német nyelvet.
Hétfőn reggel az iskola igazgatója, Herr Meier köszöntött bennünket. A délelőttöt mindenki partnerével töltötte és órákat látogatott. Délután az iskola udvarán sportolni lehetett, röpi és foci meccsek zajlottak németek és magyarok között. Közben egy német tanuló, David finom kolbászt grillezett, amihez a szülők ízletes salátákat készítettek. Jól telt az első közös nap.
Kedden Trierbe kirándultunk, ahol az idegenvezető bemutatta az egyik legrégibb német város római kori történelmi emlékeit: a Porta Nigrát, a Frauenkirchét, a Basilikát. Egy kis szabad pihenő után indultunk Bernkastelbe, ahol egy csodálatosnak ígérkező hajókirándulás várt ránk a Mosel folyón. A folyó völgye, a ragyogó napsütés, a szőlőhegyek, a part menti kis falvak szépsége elkápráztatott bennünket. Még egy zsilipelésnek is részesei lehettünk!
Szerdán ismét az iskolában töltöttük a délelőttöt, majd délután mindenki kedvére válogathatott a szabad programok közül: Wittlich-i városnézés, vásárolgatás, séta a folyó mentén.
Csütörtökön ismét kiránduláson vehettünk részt. Németország egyik legszebb, legrégibb városába látogattuk el, Bernkastel-Kues-ba. Csereiskolánk a Cusanus nevet viseli, ugyanis a 15. században élt német bíboros, teológus, filozófus, jog-és természettudós itt született és nevét viseli az itt található Cusanusstift – Hospital. Ebben a karitatív intézményben mindig 33 idős emberről gondoskodnak, ami a szellem jellegére is utal. Lehetőségünk nyílt betekinteni az ódon falak közé, megnézni a világhírű könyvtárat, kápolnát, ahol Nikolaus Cusanus szíve is nyugszik. A Hospitalban tett látogatás után az egyik vendégfogadó család édesapja, Herr Schenk kalauzolt el bennünket a városban. Először megnéztük a főtér gyönyörű faszerkezetes házait, melyek közül a legérdekesebb az 1406-ban épült „Spitzhaus” volt. Mivel Bernkastel borvidék, így utunk végén egy borászokat képző intézménybe tettünk látogatást. Sok érdekességet megtudtunk a borkészítés folyamatáról, technológiájáról. A bemutató végén megkóstolhattuk az itt készült finom moseli fehérbort.
Elérkezett az utolsó este, amikor közös vacsorával és közös énekléssel, zenéléssel koronáztuk meg az együtt töltött egy hetet.
A péntek reggeli búcsú mindig nagyon nehéz, mert ez egy hét alatt igazi barátságok szövődtek. Sokan tettek ígéretet egymásnak, hogy a nyáron ismét találkozni fognak, de legkésőbb jövő szeptemberben. Addig marad a facebook, e-mail, telefon.
Hazafelé útra is terveztünk programot, a világhírű Neuschwanstein -i kastélyban tettünk látogatást. Nem véletlen, hogy ez a kastély oly sok embernek megtetszett, még Walt Disney-t is megihlette logója elkészítésénél.
Fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk haza. Az itt töltött egy hét nem csak a nyelvgyakorlás szempontjából volt hasznos, hanem azért is, mert betekinthettünk nagyon kedves, vendégszerető családok mindennapjaiba, megismerhettük hagyományaikat és barátságokat köthettünk.
Mindenkinek köszönjük a támogatást, a Vajda Péter Alapítványnak, az Öregdiákoknak, a Szülői Szervezetnek, és nem utolsó sorban a szülőknek, akik lehetővé tették számunkra ezt a csodálatos hetet a Mosel folyó völgyében J
Mészáros Tünde és Janurik Viktória kísérő tanárok
