Klenoty – ékszerek

20170410-_DSC8006

Furcsának is tűnhet, hogy bár a hajdan a szarvasi szlovákság egyáltalán nem viselt ékszereket, a Szarvasi Szlovák Önkormányzat mégis ezzel a címmel – Klenoty sarvasskych Slovákov – adták ki legújabb könyvüket.

A könyvbemutatót meghallgatva ez a furcsaság az ősök előtti tiszteletté nemesült, hiszen a könyvben a szlovák hagyományokat gyűjtötte egybe a szerző Frankó Anna, a Szarvasi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, s ezeket nevezi ékszereknek, melyek ma is „viselhetők”. A Szarvasi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Eötvös utcai székházában április 10-én, hétfőn megtartott könyvbemutatón Liska Zlatica köszöntötte a vendégeket, közülük név szerint is Hollerné Racskó Erzsébetet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, Paulik Antal kabinetvezetőt, dr. Melis Jánost, Szarvas város címzetes főjegyzőjét és Hodálik Pál alpolgármestert.

Hodálik Pál – üdvözölve a könyvbemutató közönségét – megállapította, hogy a Szarvasi Szlovák Önkormányzat jól végzi a munkáját, ami megmutatkozik ebben a kiadványban is, ráadásul közérdeklődés és közmegelégedettség mellett, amire pedig a szép számú közönség utal. Gratulált az önkormányzat vezetőinek, hogy pályázattal sikerült megjelentetni ezt a városnak is nagyon fontos könyvet.

Hollerné Racskó Erzsébet köszöntőjében elmondta, rendkívül érdekes kiadvány a Klenoty, mely kézikönyvként is értékelhető, amiben benne van, mi mindent mutathatnak fel a szarvasi szlovákok. Reményét fejezte ki, hogy a helyi, megyei és országos értéktárakban is viszont láthatunk majd ezekből az ékszerekből. Örömét fejezte ki, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat támogathatja a szlovák nyelvű publikációkat, s felhívta a figyelmet, hogy idén is elérhetők lesznek hasonló pályázatok.

Frankó Anna a könyvet bemutatva szólt annak fejezeteiről. A Szarvasi szlovákok 294 év ének rövid történeti áttekintésével indul a kiadvány. Ezt követi a szlovák értékek hordozóinak bemutatása: a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium; a Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre – Vernosť; Szarvas Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata; a Tessedik Táncegyüttes; a Cervinus Teátrum. A szarvasi szlovákok életének jelentős eseményei között megismerkedhet a könyv olvasója a lakodalommal az előkészületektől a lakodalom napjáig, s gyermekek születéséhez kapcsolódó szokásokkal és hiedelmekkel. A disznótorról szóló fejezetet Arnóczky Szabina illusztrálta, felolvasva erről szóló – a könyvbe átvett – dolgozatának egy részét: hogyan zajlik náluk a disznótor. Az élet a tanyán fejezetből megismerhetjük a növénytermesztést, a tavaszi munkákat, az aratást és cséplést valamint a kenyérsütést. Ebből a fejezetből ismerhetjük meg a tipikus szarvasi szlovák parasztházat és a szarvasi szlovákok öltözetét korabeli fényképek segítségével. A könyv érdekessége a minden fejezetben megjelenő szarvasi szlovák tájszólás és az adott eseményhez, a Čabiansky kalendár múlt századi számaiból átvett, kapcsolódó vers. A lakodalom menetének leírását színesítik a vőfély által elmondott humoros, olykor kissé pikáns rigmusok. – Előrébb léptünk ezzel a szerény 80 oldalas kötettel, mely méltó arra, hogy az iskolásoknak kiegészítő tananyagként szolgáljon a népismeret tantárgy tanulása során. Végezetül Frankó Anna – köszönve mindenkinek a segítséget – felsorolta a könyv irodalomjegyzékét: 1. Kmotricza Margit: Hagyományőrzés, hagyományfeltárás és új hagyományok létrehozásának motivációi a magyarországi (szarvasi) szlovák nemzetiség körében 2002; 2. Jansikné Herkó Éva: Szarvason és környékén élő szlovákok életmódja és paraszti munkái a XX. század első felében; 3. Jansikné Herkó Éva: A bölcsőtől a sírig – Szarvason és környékén élő szlovákok szokásai és hiedelmei a születéstől az elmúlásig; 4. Čabiansky kalendár 1942, 1943, 1944; 5. Szabina Arnóczká: Fotodokumenty – Perly z rodinného albumu – Dôležité momenty zo života mojej rodiny, 2016; 6. Kinga Komárová: Verní vo Vernosti 2012.


Comments are closed.