Fókuszban a nyelv és értékmegőrzés a VI. nemzetiségi konferencián

Semjén Zsolt kormányfő-helyettes

– Úgy érezzük, hogy most már végállomáson vagyunk, megérkeztünk – utalt köszöntőjében dr. Lipcsei Imre, a Pedagógiai Kar dékánja a 2014-ben történt fenntartóváltásra, ami lehetővé tette az itt folyó képzés stabilizálását. Az intézmény több mint ötven éve foglalkozik nemzetiségi képzéssel, amelyre fókuszálva már hatodik alkalommal rendeztek konferenciát. Az április 12-én tartott szakmai napon a nyelv és az értékmegőrzés témakörét járták körbe, a német, szlovák és román szekcióülések keretében.

– Tudjuk, hogy amikor Európa keresztény lett, az egyes nemzeteknek, magyaroknak, szlovákoknak, németeknek, románoknak egyáltalán nem kellett megtagadniuk a múltunkat, sajátságainkat. A kereszténység nem megszüntette vagy egybeolvasztotta őket a szó negatív értelmében, hanem egy olyan globalizáció történt, hogy mindenki megtarthatta egyéniségét, sajátos stílusát, értékeit, s a kereszténységben még magasabb szinten működhettek együtt – fogalmazta meg bevezető gondolataiban dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke.

Párhuzamot vont a három évvel ezelőtt történtekkel, amikor a főiskola egyházi fenntartásba került, ennek következtében pedig remélhetőleg az intézményben felhalmozott értékek tovább erősödtek. Közös vonásnak nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel azt a fajta „ministrálást”, amellyel egyikük a nemzet ügyét, a másik pedig az oktatás és a pedagógia fejlődését szolgálja.

Semjén Zsolt kormányfő-helyettes beszélt a kereszténység és a nemzeti nemzetiségi lét egymásra utaltságáról, amelynek bizonyítékaként történelmi példákat sorakoztatott fel. Mint mondta, az európai nemzetek többsége fiatalabb, mint a protestantizmus egyházai. Ebből kifolyólag a kereszténység nem megfojtotta a nemzetiségi létet, hanem a megnemesítésével lehetővé tette a fennmaradását.

Véleménye szerint az, hogy a román, szlovák és német óvodapedagógusi és tanító képzés Szarvason folyik, történelmileg is indokolt. Idézte Kiss-Rigó Lászlót, mely szerint hazánkat nem gyengíti, hanem erősíti a nemzetiségek, hiszen identitásuk őrzése és fejlesztése a nyelvi, kulturális és hitbeli megerősödés eszközeivel lehetséges, ami az egész társadalom javát szolgálja. Ezt a felfogást tükrözi Magyarország Alaptörvénye is. Kimondja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”.

Beszédében a nemzetiségi kérdést történelmi távlatokban vizsgálta. Szólt Európa első, 1849-ben elfogadott nemzetiségi törvényéről, a később Eötvös József nevével fémjelzett törvényről és a kommunista rendszer okozta károkról is. A Nemzetiségi törvényre 1993-ig kellett várni, majd szerinte az Alaptörvény biztosítékával és a nemzetiségek parlamenti jelenlétével az Orbán-kormány teljesítette be az ezzel kapcsolatos célokat.

Dr. Kozma Gábor rektor – folytatva a ministráns aforizmát – nyomatékosította, hogy a „mai korunk kulturális szívdobogásának ütemét is a keresztény értékek biztos alapja szabályozza”. Véleménye szerint ugyanis a kisebbségi nemzetiségi sors kulturális megtartó ereje a kereszténység közösségekben teljesedik ki.

Florin Tandafir Vasiloni romániai magyar főkonzul aláhúzta, Romániának sikerült a területén élő nemzetiségek jelentős hozzájárulásával olyan, a nemzetiségi jogok védelmét biztosító rendszert kialakítania, amely meghaladja a nemzetközi szabványokat. A rendszer hatásosnak bizonyult a nyelvi, kulturális és a vallási identitások megőrzésében. E mögött az a felismerés húzódik, mely szerint a multikulturalizmus a demokrácia alapértékei közé tartozik.

Fuzik János, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke rámutatott, a nemzetiségi lét szempontjából rendkívül fontos az óvodai és iskolai nevelés. A politikusoknak éppen ezért egyik legfontosabb céljuk a nemzetiségi köznevelés fejlesztése. Hangsúlyozta, az elmúlt három esztendőben sikerült 4 milliárdról több mint kétszeresére emelni a nemzetiségi intézmények és pályázatok támogatására szolgáló keretet, és új tételt is létrehoztak.

Kreszta Tarján román nemzetiségi szószóló örömmel számolt be annak a felmérésnek az eredményéről, ami a román óvodapedagógus utánpótlást mérte. Eszerint nincs létszámhiány, a hallgatók „oda mennek vissza, ahol szükség van az ő jelenlétükre, és arra a tudásra, amit itt elsajátítottak”.

A német nemzetiségek nevében Mittag Mónika Éva, a Békés Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Babák Mihály, Szarvas város polgármestere kért szót. Beszélt Tessedik Sámuel örökségségéről, amely arra tanította meg az utódokat is, hogy az oktatást kiemelt helyen kezeljék.

A megnyitót az intézmények kulturális műsora színesítette, majd a szekcióülésekre került sor, német, szlovák és román nyelven.


Comments are closed.