A felzárkóztatás és az integráció útján az önkormányzatok

20170516-tn_05_16 018

A települések egynegyedében tapasztalható lakóhely szerint szegregáció. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján 709 településen lehatárolt 1384 szegregátumban összesen 84.401 lakás található, amelyekben 276.244 fő élt életvitelszerűen. Ez a megdöbbentő adat hangzott el többek között május 15-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének szarvasi konzultációján. A fókuszban ezúttal a kistelepüléseken történő társadalmi integráció állt, a járási települések vezetőinek, valamint az érintett kisebbségi önkormányzatok meghívásával.

Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke kiemelte, a megkezdődött társadalmi felzárkózási program nem valósulhat meg az önkormányzatok támogatása nélkül. A polgármesterek dolga továbbá, hogy adott esetben oldják a feszültséget a lakosság és az érintett kisebbség között, ill. elősegítsék a szemléletváltást.

– Lemaradásban vagyunk, éppen ezért nagyon fontos, hogy ez az olló ne nyíljon tovább. Azt gondolom, hogyha a stratégiát magunkévá tesszük, a felzárkózás kicsit nagyobb üteművé fog válni. Nem szabad homokba dugnunk a fejünket, mert ez a probléma mélyen, a magyar társadalomba gyökerezve létezik. Az önkormányzatoknak segítenie kell a gondolkodásmód megváltoztatását, és minden erővel azért kell dolgoznia, hogy a szegregátumok megszűnjenek – jelentette ki.

Ennek érdekében fogadták el 2010-ben a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát is. Ebben főbb célként a szegénységben élők arányának csökkentését, az újratermelődés megakadályozását, az egyenlő esélyű hozzáférés javítását és a társadalmi összetartozás erősítését határozták meg, az Intézkedési Tervben pedig az oktatásra és foglalkoztatásra került a hangsúly. Hosszútávon az esélyteremtést és foglalkoztathatóságot szeretnék növelni, a felzárkóztatást pedig minél fiatalabb korban elkezdeni.

Jónás Csilla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakértője előadásában arról beszélt, hogy a települések egyre inkább „elgettósodnak”, ezért a problémát komplexitásában kell kezelni. Ezt szolgálja a telepprogram is, amit Magyarország alkotott meg először. Ebbe eddig 4000 főt vontak be, és több mint 2400 fő részesült képzésben. A Partnerségi megállapodás tartalmazza továbbá, hogy minden 7. telepet elérjenek a komplex programokkal, három operatív program (TOP; VEKOP; EFOP) által. A toborzás már elkezdődött, és szép számmal érkeznek a települési pályázatok.

Hozzátette, a társadalmi felzárkózás humánus és gazdasági érdek szempontjából is fontos. A Világbank 2010-es jelentése alapján ugyanis a romák teljes körű munkaerő-piaci integrációja egyes országok esetében évi 0,5 milliárd euróra becsülhető gazdasági előnyökkel járhat.

Babák Mihály polgármester köszöntőjében röviden bemutatta a települést, majd szót ejtett az átalakult önkormányzati szerepkörről is. Mint megfogalmazta, nem ért egyet azzal az állítással, hogy kiüresedett az önkormányzatiság, inkább arról van szó, hogy a megváltozott feladatkörök alaposabb munkát és előregondolkodást tesznek lehetővé. Elismerte ugyan, hogy a pénzeszközeik csökkentek, a megmaradt keretösszeg azonban nyugodt gazdálkodást tesz lehetővé. Hangsúlyozta, ez a vidék „több traumán” ment keresztül, és a bérek ma is elmaradnak az országos átlagtól. A természeti adottságok, a kultúra és az egyre növekvő turizmus azonban optimizmusra ad okot, és a felzárkóztatásban is sikerült eredményeket elérniük.

– Jelentős szerepet biztosítottunk a közfoglalkoztatásnak, és a városüzemeltetésben is jelentős megtakarításokat lehet ezáltal eszközölni, ill. az is nagyon fontos, hogy milyen a település környezete. Költésvetésben ez nem jelentéktelen összeg, mintegy 300 millió Ft-ot tesz ki. Mindenkinek tudunk munkát biztosítani, és azt látjuk, hogy a roma kisebbség is egyre nagyobb arányban kapcsolódik be a közmunkaprogramba – sorolta a területen elért eredményeket.

A konzultáció során Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium főtanácsadója a közfoglalkoztatás 2017-es kihívásaira tért ki, Dán Mihály pedig az önkormányzatok ASP rendszer kiterjesztésére vonatkozó feladatokat és tapasztalatokat összegezte. A rendezvény végén Makádi Orsoly az S-Tér Kft. kereskedelmi vezetője közösségteremtő lehetőségként ajánlotta az önkormányzatok figyelmébe az általuk készített játszótereket, amelyeket minden esetben a helyi igények, kérések alapján valósítanak meg.


Comments are closed.