Hegedűs Éva
A tritikále az elmúlt évtizedek sikernövénye – állítja dr. Futó Zoltán dékán. A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Karának vezetője szerint a búza és a rozs hibridje rendkívül sokoldalúan hasznosítható: takarmánynövényként és zöldtakarmányként is egyre nagyobb teret hódít, mindemellett pedig a humán célú felhasználás ugyancsak felfelé ívelő tendenciát mutat. Ezt a térhódítást szerette volna az intézmény elősegíteni a harmadízben megszervezésre kerülő országos konferenciával, valamint azokkal a tudományos kutatásokkal, amelyeknek az eredményei a közeljövőben már elérhetőek lesznek.
– Legfőbb célunk, hogy a tudományos eredményeinket a gyakorlatban is tudják hasznosítani, és épp az ilyen rendezvények alkalmasak arra, hogy az agrárium résztvevői megismerjék azokat a tudomány számára már nem annyira új dolgokat, amelyeket még nem alkalmaznak széleskörűen. Egy gazdálkodónak azonban a legfontosabb a versenyképesség, a területegységről lehozott jövedelem, amelyben a tudomány és a kutatás nagyon sokat tud segíteni – vélekedik a rendezvény házigazdája.
A tanácskozás középpontjában ezúttal a zöldhasznosítás állt. Állandó meghívott vendégként a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. is jelen volt, melynek fő profilja a növénynemesítés és a vetőmagtermesztés. Dr. Bóna Lajos igazgató elmondta, az elmúlt 20-25 évben kezdték felfedezni a tritikáléban rejlő lehetőségeket. A cég ezek közül négy olyan fajtával foglalkozik, amelyek országszerte nagyon elterjedtek, köztük a piacvezető GK Szemessel. Ez utóbbi egyébként a magyar kalászos rekorder is, 13,1 tonnával.
Hangsúlyozta, a gabonának nemcsak a szemtermése, hanem a zöldtömege is jól hasznosítható a szilázs-és szenázskészítésben, kiváló alternatívát nyújtva ezzel a szarvasmarhák és a juhok számára.
– A tritikale elsősorban a gyengébb talajok növénye, de a jó Békés megyei fekete földeken is szeretik, főleg az állattartó gazdák. Értékes a beltartalma, mert olyan rostanyagokat tartalmaz, amelyeket a búza nem. Könnyebben emészthető, mint a búza, mindemellett pedig nagyszerű humán élelmiszereket is lehet belőle készíteni – sorolja a növény előnyeit.
Egy huszárvágással a névben rejlő előítéleteket is leküzdötték. A köztudatban takarmánynövényként elterjedt növény nevét magyarosították, és szegedi rozsbúzaként került be a forgalomba. Hasonlóan járt el a Kruppa-Mag Kft. is, aki kisvárdai fajtájukat, a Hungaro tritikálét durumrozsnak keresztelte. Ezt követően látványosan megnőtt az érdeklődés a termék iránt, s ma már országosan egyre több településen kaphatóak a belőle készült pékáruk és sütemények.
Véleménye szerint túlzás nélkül állítható, hogy Magyarország tritikále nagyhatalom. Ez részben annak köszönhető, hogy a világon az első bejegyzett fajták egy magyar nemesítő, Kiss Árpád nevéhez köthetőek. Ezt az előnyt aknázta ki a Szegeden rendezett tritikále világkonferencia is, 35 ország mintegy 130 kutatójának részvételével. A szakemberek abban bíznak, hogy hosszútávon a növény komoly eredményeket könyvelhet el, és egyszer akár vetekedhet a búza sikereivel is.
A konferencia második felében fajtabemutatóra és agrotechnikai kísérletre került sor, a szarvasi Mezőmag Kft. telephelyén.
