Kolbászillat lengte körül a történeteket

Tatai László, Székhelyi József és Harencsár László

Székhelyi József színművész volt a Városi Könyvtár vendége a közelmúltban. Érkezésének oka Harencsár László kolbászillatba csomagolt Paradox füzetei voltak, aminek a bemutatására kérték fel. A színművész és az író beszélgetőpartnere Tatai László volt.

A kolbászillat egy kis magyarázatra szorul. A szokásos kérdésre, hogy hogy kezdődött az ismeretség Harencsár Lászlóval, Székhelyi József így válaszolt:

– Házikolbászillattal. Az történt, hogy a Madách Színházban egy kedves kolleginám, Bencze Ica egy köteg kézirattal megkeresett, hogy mit szólok én ehhez, és a kezembe nyomott tizenvalahány mesét, amelyet a szerző, egy bizonyos Harencsár László nevű egykori tűzoltó fővezér, nyugdíjazása után úgy döntött, hogy gazember lesz és elkezdett írni. Engem lenyűgözött a stílusa, a faramuci észjárása, és lenyűgözött az, hogy ez a néhány, talán tucatnyi mese az általam imádott Madách Színházhoz kötődik, hiszen a címek után egy-egy ajánlása volt, hogy ki legyen az előadója. Mind Madách színházi művész vagy művésznő.

Amikor elolvasta az írásokat, fogta magát és felvette vele a kapcsolatot. Akkor, még 2013-ban bement a Magyar Rádióba, hogy az irodalmi szerkesztőségnek a figyelmébe ajánlja, hogy csináljanak egy Madách-mesék felnőtt meseműsort. A szerkesztőknek is megtetszett az ötlet. A szereposztás is parádésra sikeredett: Pásztor Erzsi, Piros Ildi, Bencze Ica, Hűvösvölgyi, Szerednyey Béla, Koltay Janó, Pusztaszeri Kornél, sorolta.

A Pagodában találkoztak Harencsárral, akinek az aktatáskájából elképesztően finom kolbászillat áradt. Felmentek a vezérlőbe, “ahol Harencsár megterített, és lila hagymával díszített, szarvasi kenyérrel dúsított uzsonnára látta vendégül a társulatot”, ami alatt fejenként másfél kiló kolbászt biztos megettek.

A Fehér hajú mesék lementek a rádióban, aminek az archívumából ma is visszakereshetők.

– Imádták – állította Székhelyi József. – A visszajelzésekből kiderült, hogy elképesztően szerették.

Az első sikeren felbátorodva Harencsár következő, “Egy talicska apró majom” című kötetével ismét beállított a Magyar Rádióba és “úgy rúgtak ki, ahogy kell”, mondta.

Harencsár kötetei mellett Székhelyi József beszélt szerteágazó családjáról, majd valahogy szóba kerültek 56-os emlékei, amivel éles kontrasztot állított a mesék és a vidám történetek mellé, de komoly kritikát fogalmazott meg napjainkról is. Hát, nem látja derűsen a jövőt.

A délután ezen szakaszában csak a visszatérő epizódszereplő kolbász adott okot egy kis lazításra, aminek az illata átlengte a könyvtár olvasótermét. Nagyobb összeget tennék rá, hogy aznap a hallgatóság legalább fele kolbászt vacsorázott.


Comments are closed.