in , , ,

A nadrág

Szombaton este a Karinthy Színház előadásában Dunai Ferenc A nadrág című komédiáját láthatták a Vízi Színház nézői, az igazgató, Karinthy Márton rendezésében. A Karinthy Színház először szerepel a Vízi Színházban, de tavasszal a Cervinus Teátrumban már vendég volt egy előadással.

A szombat esti darabot Dunai Ferenc írta 1962-ben, amit a Vígszínház be is mutatott Horvai István rendezésében, Feleki Kamil és Ruttkai Éva főszereplésével. Az alkotót Acél György a vége megváltoztatására kérte, azonban az író erre nem volt hajlandó. A komédia nem élt meg ötven előadást sem, pedig a közönség körében nagyon sikeres volt… Az író második darabja már nem kapott zöld jelzést az akkori hatalomtól. Dunai Ferenc úgy gondolta, Amerikában próbál szerencsét és disszidált.

Ugorjunk vissza az időben 55 évet. A helyszín egy lakótelepi lakás, ahol Radó Tamás igazgató elvtárs (Kerekes József) ünnepi beszédére készül, abban a reményben, hogy a miniszter kitünteti. Beszéde a szocialista erkölcsről szól. De az igazgató nem otthon van, hanem szeretőjénél, Bertánál (Gubik Ági) – aki nem elvtársnő –, a lakást az igazgató kérésére utalták ki a nőnek. Ám Berta többet szeretne a nős igazgatóból – és igazán nem a szerelem hajtja – ezért a tettek mezejére lép. De a férfi egy jellemtelen, kicsinyes, megalkuvó, parancsolgató alak, akinek csak az önértékelésének tesz jót, hogy a csinos női beosztottai ágyában köt ki. Kapcsolatuk érdekekre épül. Berta okos nő, aki pontosan tudja, mit akar. A darab kezdetén reggel van és ünnepre készül a város, Radó megkéri Bertát, vegyen ki egy foltot a nadrágjából, aki azonban vízbe áztatja a nadrágot, hogy maradásra késztesse a férfit. Radó a gáz fölött próbálja szárítani, de megégeti, így nincs, amiben hazamenjen átöltözni az ünnepségre.

A lakásban megjelenik Laci (Baronits Zsolt), a kirúgott műszaki rajzoló (szintén nem elvtárs), aki szerelmet vall Bertánk, a főnök hátulról leüti és elveszi a nadrágját, közben az is kiderül, Radó kirúgta, mert szerelmes Bertába. Az igazgató ugyan elveszi az eszméletlen férfi nadrágját, de elmennie nem sikerül, mert a folyóson zöldborsót tisztít Soltészné (Vertig Tímea), a ház és a környék mindentudója. De megjelenik a feleség (Balázs Andrea) is (aki elvtársnő), mert kinyomozta hol van a férje, és tetten akarja érni – az asszony egyébként Berta osztálytársa volt. És még nincsen vége, mert megjelenik Koltai SZB titkár (Marton Róbert), (az álelvtárs) aki először Lacit pártolja, ám főnöke szembesíti ötvenhatos múltjával, ezért az igazgató mellé áll. A feleség másodszori megjelenése során elhozza férjének öltönyét, ingét, vagyis megbocsát, mert tudja mit veszíthet. A darab végén Laci beletörődötten, az igazgató, a feleség és az SZB titkár teljes egyetértésben elmegy, ám az igazgató még visszafordul Bertához és láthatólag köztük is rendeződik, pontosabban marad a viszony. Aki rosszul jött ki a dologból, az Laci, aki azt is tudja, bármit tesz, a hatalmon lévők összezárnak, neki semmi esélye. Miután a társaság önelégülten távozott, a nyitott ablakon át beszűrődő mozgalmi induló és harsogó jelszavak közepette Berta kinéz az ablakon, megfordul és nevet, csak nevet…

Kerekes József Radó Tamása telitalálat. Nem játssza túl, de annyira elmegy, hogy megmutassa, a hatalom mindenki felett átsiklik, neki mindent lehet. A gyengeség, az uralkodás kettősségét, a kétségbeesést és a felsőbbrendűséget, a kicsinyességet és a nagyvonalúságot, a jellemtelenséget, ami mind, benne volt játékában.

Gubik Ági Bertája számító, hiszen egy csinos nő nem vágyik ilyen kapcsolatra, ám haszna van belőle, hiszen lakást kapott, több fizetést, azonban még többet szeretne. Gubik Ági alakítása azért volt tökéletes, mert lehengerlően alakította a nőt, akitől minden férfi akar valamit, de ő a leghasznosabbat „horgássza ki”. Záró jelenete feltette a koronát az előadásra.

Baronits Zsolt félszeg, ritkán határozott, de többnyire megalkuvó, szerelmes Lacija talán az ellenpontja volt Radó Tamásnak. (Akivel így elbántak, az vagy elment jó messzire dolgozni, vagy még messzebbre…) Jó alakítást, jó karakterformálást láthattunk a fiatal színésztől.

Radóné szerepében Balázs Andrea hozta azt a nőt, aki megalkuszik, félrenéz, ha a férje megcsalja, de marad, mert a jó élet, a rang, a tisztelet csak így biztosított számára. Persze megkérdőjelezhető mindez. Radóné végig tudatában van annak ő felette áll Bertának, Balázs Andrea játéka energikus, határozott, emlékezetes alakítás.

Karinthy Márton rendezése mértéktartó. Talán csak az SZB titkárt alakító Marton Róbertet engedte kicsit, hogy átlépje a határt, de az mindenképpen kellett ahhoz, hogy megmutassa, a hatalom mindenkiről tudja titkait, mindenki kézben tartható. A hatalomért, a hatalomhoz dörgölőzni mindenképpen kifizetődő. És ne felejtsük el az előadás 1962-ben játszódik.

A díszlet Juhász Kata, a jelmez Tordai Hajnal munkája. Az előadás zenéjét Nyitrai László szerezte. Produkciós vezető Ridzi Gábor volt.

Galambos Edit

A fotók: Békéscsabai Jókai Színház

Jakab István és Babák Mihály

Hatalmas érdeklődés a XX. Aratónapon

Minden-Napos testnevelés