Valahol Európában… Szarvason

20170715-IMG_8811

A Cervinus Teátrum szombaton este Dés László – Nemes István – Böhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter a „Valahol Európában” című musicaljét mutatta be a Vízi Színház színpadán, amely a Magyar Teátrumi Társaság VI. Nyári Fesztiváljának hetedik versenydarabja.

1948-ban rendezte Radványi Géza a musical alapjául készült filmet, melyek érdekessége, hogy szereplőit – Kuksit kivéve – árvaházakból válogatták. A musicalt Radványi Géza és Balázs Béla filmforgatókönyve alapján készítették el a szerzők, és 1995-ben került bemutatásra az Operett Színházban. A szarvasi változat dramaturgja Belinszki Zoltán csak kis mértékben módosította az 1995-ös szövegkönyvet. Az előadást Varga Viktor állította színpadra, amellyel Sztehlo Gáborra is emlékeztek az alkotók, akinek példaértékű tettei alig ismertek. Az események napjainkban is aktuálisak…

A történet a II. világháború bombázásai alatt játszódik, amikor az árvaházat találat éri, és egy csapat gyerek kiszabadul, hozzájuk csapódnak olyanok, kiknek szüleit megölték vagy meghaltak a bombázások alatt. Főszereplője Kuksi (Szemenyei Kevin), akinek édesanyját megölték, így Hosszúhoz (Timkó János), Ficsúrhoz (Boronyák Gergely) és csapatához szegődik, és vándorolnak, közben lopnak, hogy legyen mit enniük. De nem ők az egyetlen gyerekcsapat, aki vándorlásra kényszerülnek. A másik társaság vezetője Suhanc (Szemerédi Bernadett), aki összeverekszik Hosszúval a vízért, majd együtt folytatják útjukat, mert többen többre mennek. A gyerekcsapat végül Simon Péter (Nádházy Péter) zeneszerző, karmester dombon lévő várában köt ki. Közben a Hatóság – Egyenruhás (Dósa Zsuzsa), Leventeoktató (Polák Ferenc) börtönbe akarja csukni az árva, otthontalan gyermekeket, a Tanító, (Magyari László). ismeretlenül is védelmébe veszi őket.

Suhacot / Évát Szemerédi Bernadett alakította lenyűgözően. Lassan válik a tüskés Suhancból kedves, barátságos Évává. Játéka, énekhangja csodálatos, amelybe lelkét is átadta a közönségnek. A női óvó tekintetet, a másokra figyelést Suhancként sem tudja leplezni, bár súlyos sebeket hordoz. Záródala könnyeket csal a közönség szemébe. Bernadettnek köszönhető, hogy a hangtechnika tréfája miatti „zenecsöndben” a gyerekek folytatni tudták az előadást, mert elkezdte a dalt, a zenét a nézők tapssal pótolták.

Timkó János Hosszú szerepében tökéletes, alakítása meggyőző. Hosszú megtanulja a felelősséget, ami számára jelentős tudás. Az én-től eljut a mi-ig, a fiúból felnőtté válik. Jól építette fel szerepét, Hosszú inkább szemlélődő, testbeszéde szavainál többet mond el, de a csapat tőle vár válaszokat. Dala segélykiáltásként zengi be a nézőteret, amelybe minden fájdalma, keserűsége benne van – bravúros alakítás!

Boronyák Gergely Ficsúrként remekelt. A fiú ficsúrságával kompenzálja félelmét, mégis a megfelelő pillanatban összeszedi bátorságát és előlép, vállalva a következményeket. Ficsúr is felnő abban a pillanatban, ami nem biztos, hogy azt jelenti felnőtt is marad, de ő is az én helyett a mi-t választja. Az első felvonás egyik jelenetében gyönyörű női ruhába bújik, melyben tánca, éneke, játéka káprázatos.

Nem szabad elfelejteni, hogy Hosszú, Ficsúr, Éva a háborúban válnak kamaszból felnőtté.

Nádházi Péter Simon Péterként az egyetlen, aki nem hátrál, felveszi a harcot a hatalommal, az Egyenruhással. A kiábrándult ember élete újra értelmet kap a gyerekekért. A remeteként élő ember kétszer is lemegy a faluba, a gyerekek érdekében. Az ő embersége, szeretete mutat példát Hosszúnak. A színész nagyon szépen beszél és ragyogóan énekel, szinte minden manír nélkül természetesen játszik, alakítása ettől nagyszerű.

Az Egyenruhás szerepét az eredeti forgatókönyvtől eltérően nem férfi, hanem egy tehetséges színésznő, Dósa Zsuzsa mesteri alakítással formálta meg. Megmutatta milyen egy női agresszor. Már a megjelenése is meghökkentő, tiszteletparancsoló, határozott. Mosolya mögött a hatalom kiszolgálója, felsőbbrendűsége keltett félelmet. Dósa Zsuzsa Egyenruhása a szeretettel szemben a durvaságot, a megfélemlítést alkalmazza a törvény betűjére hivatkozva. Mondatai minden esetben ütöttek. Dósa Zsuzsa brillírozott szerepében. Jelmeze kitűnő melyet Nagy Szilvia tervezet.

Polák Ferenc olyan jellemet formált meg Leventeoktatóként, aki karikatúraszerűen mutatta meg azokat a karaktereket, akik a hatalom talpnyalói, de a kiszolgáltatott emberek nyomorgatói voltak. Nagyszerű színészi alakítással, jeleneteit tisztán kidolgozva játszotta el. Az „ébredése”, a szemüveg levétele, az eddig vaksi ember újra lát, talán igaz is lehetne – ám ebben Hosszú sem hisz –, de maga a jelenet nagyon jó. Ráadásul alakja több szerepből áll össze, de Polák Ferenc megmutatta, fiatal kora ellenére, fantasztikus karakterszínész.

Kuksit szombaton este Szemenyei Kevin alakította, aki a bemutató óta „felnőtt” szerepéhez. Minden elfogódottság nélkül szépen, értetően beszélve, énekelve, felszabadultan játszotta szerepét.

Magyari László koreográfus lenyűgöző táncbetéteket álmodott meg, amelyek hatásosan színesítették a jeleneteket A táncosok kisebb szerepeket is kaptak a rendezőtől: Bakró Erzsébet, Koska Melinda, ifj. Csasztvan András, Magyari László és Balázs Henriett, aki a Balerina táncot végigtáncolta zene nélkül is, amiért a nézőktől külön tapsot kapott!

A gyermekszereplők mindannyian fegyelmezetten, koncentrálva, láthatólag örömmel játszották végig nem kevés szerepüket: Laurinyecz Szilveszter, Hódos Zsolt, Sinka Dominik, Juhász Gergő, Czifra Zétény, Mester Dóra, Kepenyes Darida Zoé, Bak Zsolt, Vaskor Gergő, Kiss Viktória, Bagócsi Jázmin, Csernus Nándor, Domján Anna, Kiss Virág, Magyar Jázmin, Sebjan Farkas Bianka, Uhrin Dóra és Varga Vivien

A monumentális díszlet Nagy Szilvia munkája, lenyűgöző. Díszletei szinte „beépítették” a szép környezetet, természetet. A jelmezeket színén Nagy Szilvia álmodta meg.

Varga Viktor rendező nem kis dologra vállalkozott, amikor színpadra álmodta a történetet tizenkilenc gyermekszereplővel. Munkája beérett, olyan csapatot láthatott a közönség, ahol gyermekek és felnőttek olyan összhangban játszanak a színpadon, mintha mindig ezt „csinálták” volna. Az előadásból áradt a szeretet, az összetartozás Szombaton este a közönség ezt a szeretet vitte magával haza az előadás után.

„A zene az kell, mert körülölel,
és nem veszünk majd el.
Ha van elég szív, az sokat segít,
már úgysem adjuk fel.”

Galambos Edit

A fotókat Babák Zoltán készítette.


Comments are closed.