Egy tanulmányút margójára: úton a geotermikus jövő felé

Prievaráné Mácsár Eszter

A világelső geotermikus nagyhatalomtól, Izlandtól sajátíthatták el a szakterület tudásbázisát a magyar települések delegációi, egy öt napos tanulmányút keretében. Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT Alap) 2009-2014 Megújuló energia (HU03) programterületén szeptember 18-22. között került sor a „Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára” elnevezésű szakmai programra. Ennek keretében tíz települési önkormányzat összesen 27 fős delegációja vett részt a geotermikus energia használatát és hasznosítását célzó alapismeretek elsajátításában, kapcsolatépítést és hosszabb távú együttműködést elősegítő képzéseken. A projekt 100%-os intenzitású támogatásból valósult meg, összesen 134.900 euróból. A tapasztalatokat Babák Mihály polgármester, Hodálik Pál alpolgármester és Prievaráné Mácsár Eszter pénzügyi előadó, a szarvasi küldöttség tagjai osztották meg a nyilvánossággal.

– 340 ezer lakos úgy él egy országban, és az egész életük a geotermális energia köré koncentrálódik. Nemcsak fűtenek vele, hanem kiváltották az olaj és a gáz importjukat is. De emellett energiát is termelnek, mégpedig olyan mennyiségben, amely teljesen megváltoztatta az ország arculatát. Hatalmas vagyon rejlik a sziget alatt, amely még hosszú ideig biztosítja Izland energiaellátását – mondta el a tanulmányút az egyik legeklatánsabb konklúzióját Szarvas város első embere.

Hozzátette, úgy érzi, megerősítést kaptak abban is, hogy a jövő egyik kulcsa a racionális energiagazdálkodásban rejlik, és törekedni kell az ilyen irányú előrelépésben.

Hodálik Pál alpolgármester párhuzamot vont a két ország között, és felvázolta a legjellemzőbb különbségeket is. Ezek egyike, hogy Izlandon a szakmai érdekek alá rendelték a politikát, vagyis az engedélyeztetések és a különböző eljárásrendek egy kézben, az Izlandi Nemzeti Energia Hatóságnál összpontosulnak. Egy-egy termálprojekt több cikluson keresztül nyúlik, nem pedig a választási ciklusok intervallumához köthető. Gazdaságuk alappilléreit a energiatermelés – ezen belül az alumíniumgyártás – adja, de emellett komoly bevételi forrást jelent a turizmus is, a nyereséget pedig különböző szolgáltatások formájában a belső gazdaságba forgatják vissza. A jólétet tükrözik a jövedelmek is. Az izlandi átlagkereset kb. 1-1,2 millió Ft körül mozog, amelynek mintegy felét a lakosság megtakarításokra fordítja.

A prezentáció keretében Prievaráné Mácsár Eszter hangsúlyozta, Izland a geotermális energiának köszönhetően mára már immunissá vált a világpiaci árak változásaira, a megújuló energia ára pedig az olajhoz képest egyenlő a nullával. Mivel az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikai lemez kettészeli a szigetországot, ebben a térségben számos magas hőmérsékletű pont található.

A történeti kitekintésről elmondta, az energia fűtési célú felhasználása már a 13. században megjelent, a két világháború ideje alatt azonban látványos fejlődésen ment keresztül. 1926-ban Raykjavikban indult el a távfűtő rendszer kiépítése, két év alatt 14 kutat fúrták, ill. két általános iskolát, uszodát, családi házakat és középületeket is a rendszerbe kötöttek. Néhány évtizeden belül az innen 18 km-re fekvő Reykirt is csatlakozott a fejlesztésekhez, összesen 72 kút fúrásával.

Mint elhangzott, az izlandi fél rendkívül tájékozott volt a magyar viszonyokkal kapcsolatban. Magyarország energiaforrások felhasználására vonatkozó, 2020-as elképzelése szerint a „biomassza” területét 83%-ról 62%-ra szeretné csökkenteni, ezzel szemben pedig a geotermikus energiát 9-ről 17-re, a napenergiát pedig 1-ről 4 százalékra növelni. Véleményük szerint azonban hazánk nem lesz képes teljesíteni az indikátorokat, a helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy nem rendelkezik célzott geotermális stratégiával és erre épülő ajánlásokkal sem.

A szarvasi önkormányzat több kérdést fogalmazott meg a tanulmányút során. Az egyik legkardinálisabb a visszasajtolás problematikája volt, amelyről kiderült, Izlandon nem minden esetben történik meg. Ennek oka a vízbázis állandó hőmérsékletének a megőrzése és a természetes vízvisszapótlás.

– A tanulmányút ideje alatt az izlandi vállalkozókkal, kutatókkal és a többi önkormányzattal is tudtunk egyeztetni. Javaslatként merült fel, hogy egy következő pályázat esetén megnézzük, hogy ki hogyan tud továbblépni ezen a területen, akár a második kút beindításával vagy egy új kút fúrásával, ill. a lakosság bekapcsolásával. Az ilyen jellegű fejlesztésekre Izlandon hitelt vesznek fel, ami nem kerül többe, mint Magyarországon. Azt is láttuk, hogy a hőt először áramtermelésre használják fel, minden más ezután következik. Meglátásunk szerint ezt a rendszert mi is fel tudnánk építeni: fúrunk egy mélyebb kutat, ahol nagyobb nyomású gőzt találunk, az megforgat egy turbinát, amivel áramot termelünk. A maradék vizet bevezetjük a városba, és ráépítjük a lakossági fűtést, a hulladék hőt pedig kivisszük, és rátelepítünk pl. egy üvegházerdőt. A lehűlt 30 fokos vizet engedjük ki a tároló tóba – vázolta a lehetséges jövőbeli projektet Hodálik Pál.

A másik nagy álom egy napelem park létesítése lenne, amelyet korábban TOP-os forrásból szerettek volna megvalósítani. A kiírás megszüntetése miatt egyelőre ezt a tervet elvetették, ellenben megrendeltek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely segíthet a további lépések megtételében.


Comments are closed.