in ,

Egy napra kinyíltak a tárgyalótermek ajtajai

Valószínűleg kevés impozánsabb bírósági tárgyalóterme van az országnak, mint a Deák Ferenc utcai épület felújítása miatt jelenleg ideiglenes helyen, a Szent István Egyetem főutcai tömbjében ülésező Szarvasi Járásbíróságnak, ahol az egyik tárgyaló a főiskola dísztermében lett berendezve. A falom festmény, a sarokban zongora, a galéria alól szigorú mezőgazdászarcok figyelik az ügyek folyását. Ebbe a terembe érkeztek tegnap az általános és középiskolások, hogy a polgári igazságszolgáltatás európai napján megismerkedjenek a bíróságok feladataival, munkáival. Ottjártunkkor épp egy nyolcadikosokból álló benkás csoport ült a padokban.

Dr. Dani Dóra, a Szarvasi Járásbíróság elnöke köszöntötte a diákokat, aki elmondta, hogy egy uniós kezdeményezésre minden év októberében megrendezik ezt a nyílt napot.

– Kiemelt célja az, hogy az állampolgárokat, és legfőképpen a fiatalabb korosztályt közelebb hozzuk a bíróságokhoz, bemutassuk nekik, hogy hogyan épül fel a bírósági szervezetrendszer, kik dolgoznak a bíróságokon, bemutatjuk azt, hogy az állampolgároknak milyen alapvető jogai és kötelezettségei vannak, illetőleg jelen eljárás keretében majd néhány szót fogtok arról is hallani, hogy hogy néz ki egy tárgyalóterem, kik dolgoznak, kik vannak jelen a teremben, és mi történik egy polgári eljárás során – tájékoztatta a padsorokban ülő diákokat dr. Dani Dóra.

Öt bíró tevékenykedik a járásbíróságon, közülük kettő büntető és három polgári ügyszakban, de az apparátus nem csak bírókból áll, hanem bírósági titkárokból, igazságügyi alkalmazottakból, hivatalsegédekből és fizikai állományból, árulta el az elnökasszony, aki maga is 2000 óta büntetőszakos bíróként dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy van-e valaki, akit a jogászi pálya, vagy a bírói hivatás iránti érdeklődés hozott el a nyílt napra, egy kéz emelkedett.

A kedvéért a Szarvasi Járásbíróság elnöke elárulta, hogy amellett, hogy ez egy olyan pálya, amire jogi egyetemen és sok magoláson keresztül juthat el az ember, és utána sem lehet leállni a tanulással, hiszen a jogszabályok változnak, és természetesen azt a bíróknak, bírósági titkároknak is követniük kell.

A bírósági szervezetrendszer felépítéséről, az ügyek legfontosabb ismérveiről, szabályairól, első sorban a polgári ügyekre koncentrálva, illetve mi zajlik a tárgyalóteremben dr. Hegedűs Norbert bírósági titkár adott tájékoztatást a fiataloknak.

Az előadások után megkérdeztük az egyedül a kezét emelő Sztricskó Boglárkát, hogy miből gondolja azt, hogy a jogi, esetleg a bírói pálya megfelelő élethivatás lenne.

– Először a tévében láttam az ilyen jellegű filmeket. Nagyon megtetszett nekem ez a pálya. Anyukámmal sokat gondolkodtunk rajta, és arra jutottunk, hogy szerintünk ez nekem jó lenne – mondta, de azt is elárulta, hogy a nővére is bíró szeretett volna lenni, de aztán ő tanár lett.

Arra a kérdésünkre, hogy azóta, mióta betette a lábát a bíróságra, változott-e valamit az elhatározása, nem bizonytalanodott-e el, hiszen dr. Dani Dóra hosszan ecsetelte, hogy mennyi szorgalom, türelem és kitartás kell ahhoz, hogy valakiből bíró, vagy jogász legyen.

– Nekem csak erősödött az elhatározásom, most még jobban megtetszett a bírói szakma – jelentette ki magabiztosan Bogi.

A rossz hír számra, hogy mire leghamarabb tizenhat év múlva bíró lesz, nem ebben a teremben fog ülésezni festménnyel vele szemben, zongorával a sarokban.

Mire végeztünk a beszélgetéssel már meg is érkezett a következő csoport, ezúttal a Gyakorlóból.

Földesi Zoltán

Fideszes települések miatt több mint egymilliárd forinttól esett el Szarvas Földesi szerint

Ilyen még nem volt: Hosszabbítás után a legjobb 32 között