A Hotel Mentholból Frufru – Bardon Ivett

Bardon Ivett

Bardon Ivett a mosolygós, szép színésznő a Csodaszarvas vidám Ara királylánya, és a Lili bárónő határozott Clarisse szerepében szerethette meg a szarvasi közönség. A Hotel Mentholban Fufrut, egy komplexusokkal küzdő tizenéves lányt alakít, aki próbál nagylányként viselkedni. Az egyik összpróba szünetében beszélgettünk.

– A próbaidőszak első fele már eltelt, közeledik a bemutató időpontja hogy álltok?

– Hát a felén már túl vagyunk – két hét van hátra a premierig. Szerintem ott állunk, ahol állni kell. Én ma tudtam belelazulni, ma tudtam elengedni magam. Azt kérte Viktor (Varga Viktor rendező) a próba elején, hogy száz százalékon dolgozzunk, próbáljuk megmutatni, hogy most mit gondolunk a figuráról. Belülről úgy éreztem, nekem sikerült, aztán, hogy a próba végén Viktor hogy ítéli meg, azt nem tudom.

– Mesélj a szerepedről!

– Frufru egy kicsit dilis… Mesefigurákat kért Viktor, elrajzolt karaktereket, és ezt nagyon élvezem. Folyamatosan hatalmas váltásokat igényel, vagy nagyon szomorú vagyok vagy nagyon boldog és így tovább. Nincs köztes állapot, nem lehet, nem engedi meg a darab, hogy egy pillanatra is beszürkülj. Frufrut azért szeretem játszani, mert nagyon színes az érzelmi paletta, amit végig járhatok vele, ahogy eljut a kis szerencsétlen, kicsit kívülálló lánykából a banda egyenértékű tagjáig. Nagyon hálás vagyok az Álomból valóság című szólódalomért, amiben megmutathatom ennek a lánynak a tiszta, őszinte vágyait, amiben Tóth Eszter és Magyari Laci duett tánca is segít nekem . Én ezeket a pillanatokat nagyon szeretem. Persze azután próbál idomulni a Cicákhoz, próbál igazi jampi lenni, ami többé-kevésbé sikerül is neki. Ő ilyen szerencsétlenül cica.

– De ő csak egy lány, tele komplexusokkal…

– Egy tinédzser, tipikus tizenéves.

– Szinte állandóan a színpadon lesztek, énekeltek, táncoltok, ami nagy koncentrációt és fizikai erőnlétet feltételez…

– Ferivel (Polák Ferenc), Péterrel (Nádházy Péter) és a lányokkal (Harcsa Boglárka, Tatár Bianka, Rigler Renáta) vagyunk az első másodperctől az utolsó másodpercig színpadon. Iszonyatos koncentrációt igényel, komoly fizikai állóképességet, lelki jelenlétet. Végig képben kell lenni, nincs esélyed, mert nem tudsz kimenni pihenni, átgondolni a következő jelenetet, dalt, úgyhogy nagy kihívás, kemény munka. Mindig azt mondják a zenés az könnyű műfaj, pedig igazából borzasztóan nehéz.

– Mit gondolsz milyen előadás születik majd?

– Most is úgy gondolom, amit az előző beszélgetésünkkor is mondtam, hogy féktelen szórakoztatást várunk, hogy a nézők kikapcsolódjanak, felejtsék el a hétköznapok problémáit és engedjék el magukat és nevessenek rajtunk sokat. A Hungária dalait az országban mindenki ismeri, garantálom, hogy mindenkinek járni fog a lába a nézősorok között.

– Hogy érzed magad?

– Jól érzem magam az előadásban! Említettem már, hogy én ennek a trilógiának – Hotel Menthol (1998), Made in Hungária (2001) és az Aranycsapat 2006) – az egyik szerepét már eljátszhattam. A Made in Hungáriában Verát testesítettem meg, akkor volt szerencsém Fenyő Miklóssal együtt dolgozni, megismerni az Ő világát, élete egy szeletét. Nagyon élvezem, hogy újra belecsöppentem ebbe a világba.

– Ivett, köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok!

Galambos Edit

A fotót Babák Zoltán készítette.

Comments are closed.