Érzékenyítő társas “játékon” mérhették fel, milyen mélyszegénységben élni

20171124-IMG_7900

Szociopoly egy érzékenyítő, szemléletformáló társas “játék”, ami egy, a mélyszegénység területét érintő szociológiai kutatáson alapul, tisztázta az elnevezés mögötti tartalmat Baukó Ildikó szupervízor, a délután moderátora. Az ELTE-ről néhány hallgató és kutató elment egy hónapra tanulmányozni egy szabolcsi kis települést, hogy hogyan lehet ott megélni segélyből, feketemunkából, esetleg közfoglalkoztatásból.

– A szociális szférában, hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó embereknek tudjuk ajánlani ezt a játékot, ami során meg tudják tapasztalni azt, hogy milyen mélyszegénységben élni, segélyből, közmunkából, feketemunkából hogyan lehet egy hónapot túlélni. Az érzékenyítés, empatizálás gyakorlatilag így történik meg, hogy azok az emberek, akik a játék kapcsán egy-két órára úgymond szegénnyé válnak a saját bőrükön tapasztalhatják, hogy ez mivel jár, másrészt esetleg ébresztőt is fújhat a saját életvitelünkkel kapcsolatban is – tárta fel gyakorlati hasznát a játékmester.

Az esemény a szarvasi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szervezésében zajlott. A Monopoly vagy Gazdálkodj okosan társasjátékok mintájára egy táblán, pontosabban egy hatalmas táblán folyt a versengés. Az elején a tizenkét résztvevőből négy háromfős csapatot alakítottak, akik gyermektelen párt, egygyermekes, pici babás családot, kétgyermekes családot, ahol az egyik gyermek általános iskolás, a másik csecsemő, illetve háromgyermekes családot játszottak, ahol két általános iskolás, illetve egy csecsemő van.

Ezután kockadobással döntötték el, melyik csapat miből fog élni. Aki egyest dobott, közmunkás, aki eltérőt, segélyes lett, mert a borsodi településen azt tapasztalták, hogy hat családból egynek jutott közmunka, a többi segélyből élt. Szarvason felborult az arány, két segélyes és két közmunkás család alakult.

Egy-egy havi rezsicsekket kaptak. A gyermektelenek és egygyermekesek 25-25 ezreset, a többgyermekesek 30 ezreset. Aztán egy bevásárlólistát nyomtak a kezükbe, amin minél nagyobb család, annál nagyobb összeg szerepelt és elkezdődött a játék.

– A lényege abban áll, hogy beleélhesse magát az adott szereplő azok helyzetébe, akik szerepében játszik. A nyeremény a tapasztalat. Az hogy egy játék után (ami egy hónapot jelképez) pozitív vagy negatív előjelű lesz a “családi kassza”, az nem nyeremény hanem egy állapot-tükör – árulta el kérdésünkre a délután szervezője, Szabó Szilvia, a szarvasi KEF társelnöke.

A játékban részt vett Földesi Zoltán a városi KEF elnöke, Gombár Györgyné Hajni a NACSE képviseletében, de ült az asztalnál gyámügyi ügyintéző a járási hivatalból, de jöttek a Gál Ferenc Főiskoláról, a Csodaszarvas tanodából, roma nemzetiségi önkormányzatától, az Ótemplomi Szeretetszolgálattól, médiától, egészségügyből, illetve kulturális közfoglalkoztatottak is részt vettek a játékban, aminek a nyereménye a tapasztalat volt.


Comments are closed.