Ha nem ismerjük helyi értékeinket, elveszítjük identitástudatunkat

Szenes János és Csasztvan András

A címben szereplő gondolatot Csasztvan András fogalmazta meg. A Helyi Értéktár Bizottság elnöke hangsúlyozta, ennek érdekében végzik mindennapi tevékenységüket, idén pedig a települési értékek lajstromba gyűjtése mellett megismertetésüket is célként tűzték ki. A közeljövőben egy minden korosztályra kiterjedő vetélkedőt hirdetnek meg, ami lehetőséget ad mindenkinek Szarvas épített, természeti, szellemi és kulturális örökségének felderítésére.

– Azt vallom, hogy minden egyes nemzedék újra kell, hogy tanulja lakókörnyezete, települése értékeit, legyen szó szellemi vagy épített örökségről, esetlegesen környezeti értékekről. Ezek az alapvető települési értékek egyébként már nagyszüleink idejében is léteztek, annyi a különbség, hogy a hungarikumról szóló törvény egy újfajta logikával, nyolc nagyobb szakmai csoportra osztva rendszerezte őket – vélekedik a bizottság vezetője.

Új értékek felvételét civilek, kulturális és oktatási intézmények, valamint magánszemélyek egyaránt javasolhatják. Ezt írásban, egy adatlap kitöltésével lehet megtenni. Jó példa volt erre a tavalyi évben a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium, amely öt új értéket terjesztett be, köztük az egykori vajdás pedagógusok fotóit tartalmazó Arcképcsarnokot, a Hősök falát és a Digitális Ásványtárat is.

A kategóriák az agár-és élelmiszergazdaságot, az egészség és életmódot, az épített környezetet, az ipari és műszaki megoldásokat, a kulturális örökséget, a sportot, a természeti környezetet, valamint a turizmust és vendéglátást foglalják magukban.

Mint megtudtuk, a helyi értéktárban jelenleg 112 érték szerepel, közülük nagyságrendileg tíz az előző évben került fel a listába. Az alulról építkező, piramisszerű rendszerben mindebből három bekerülhetett a megyei értéktárba is. A 2016 őszén rendezett megyenapon a Körös-Maros Nemzeti Park, a Tessedik Táncegyüttes és Szarvas város könyvtárának Régi gyűjteménye érdemelte ki az elismerést.

– Az elmúlt pár év számunkra is tanulóidőszak volt. Azt láttuk, hogy a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a gyulai sokadalom és a Munkácsy Múzeum is bekerült a megye értékei közé, vagyis rá kellett jönnünk, hogy a helyi értékeket nem külön-külön, hanem nagyobb egységben kell kezelnünk. Tavasszal ezért mi is további három javaslatot szeretnénk előkészíteni, amelyek egy 30-35 oldalas, szakdolgozat jellegű írásokat foglalnak magukban. Véleményünk szerint ugyanis a Tessedik Sámuel Múzeumnak, Tessedik életművének és a Szilvanapoknak is helyük van az előkelő megyei rangsorban – taglalja az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatát.

Hozzátette, emellett a települési vetélkedő szervezésének előkészületei is megkezdődtek. A Liszkai Ágnes által javasolt versenyt előreláthatólag három korosztályban: általános iskolás, középiskolás és felsőoktatásban tanuló hallgatók számára hirdetik meg. A legfiatalabbakat érintő kategóriát szeretnék családok számára is kiterjeszteni, hogy ennek révén minél többen kerüljenek közelebb a települési értékekhez.

– A felkészülést nem egy hagyományos értelemben vett, száraz, módszertani időszak fogja jelenteni, hanem témavezetőkkel megtett kirándulások, kisebb kerékpártúrák formájában fog zajlani. Természetesen mindez opcionális, és nem kötelező a nevezőknek részt venni ezeken a felfedező túrákon. Mindenesetre igyekszünk olyan időpontokat választani, amely reményeink szerint sokaknak megfelel – ismertette a rendhagyó verseny részleteit Szenes János, a bizottság tagja.

A felhívást a bizottság előreláthatólag hamarosan közzéteszi, az első túra időpontját pedig a tavaszi hónapokra tervezik.

Comments are closed.