Öl, butít, nyomorba dönt – alkoholistáknak segítenek Szarvason

20180131-tn_AA 006

Magyarországon 30 ezren halnak alkohollal kapcsolatos betegségben, 800 ezer és egymillió közé tehető a nagyivók száma – állította néhány éve Zacher Gábor toxikológus. Hozzátette, a probléma növekvő tendenciát mutat, ami azt jelenti, mára már elmondhatjuk, a legtöbb magyar család érintett a kérdésben.

Anonimitást kérő férfivel találkozom a mezőtúri vasútállomáson. A szokatlan interjúhelyszín azonnal érthetővé válik, amikor kiderül, hogy a közel két méter magas, ötvenes éveiben járó Zoltán társával együtt folyamatosan úton van. Az Anonim Alkoholista csoport tagjaiként járják az országot, ezúttal épp Szarvas felé tartva. Mindketten gyógyult betegek, és próbálják megmutatni másoknak is a kifelé vezető utat.

– Több mint húsz éven át szisztematikus öngyilkosságot követtem el, pedig voltak intő jelek. Édesapám 59 évesen alkoholos epilepsziában halt meg, a nagyszüleim neveltek fel. Először persze csak néha ittam, utána megfelelésből, majd bátorra ittam magam, végül kiittam magam valóságból. Később ittas állapotban autóbalesetet szenvedtem, egy évet töltöttem különböző kórházakban, mégis ott folytattam, ahol abbahagytam. A mélypontot az jelentette, amikor majdnem embert öltem. Akkor határoztam el, hogy változtatnom kell – mesél köntörfalazás nélkül élete legsötétebb fejezetéről.

Ma elmondhatja, 6 éve, 3 hónapja és 3 napja egyetlen korty alkoholt sem fogyasztott. Négy éve kapcsolatban él, van egy nevelt lánya, gyermekeit pedig visszakapta a sorstól. Állítja, mindent az AA-nak, vagyis az Anomim Alkoholisták közösségének köszönhet. Egyedül nem sikerült volna.

Nem mindenki története végződik Happy enddel. A statisztika szerint százból hozzávetőleg 3-4 fő épül fel az alkoholfüggőségből, a többiek lassú leépülése visszafordíthatatlan.

– Az alkohol mindent elvesz. Bár először ad egy felszabadult érzést, a mennyiség növekedésével egyre mélyebbre süllyeszti az embert. Amióta tiszta vagyok, visszanyertem a nem ivás szabadságát is, vagy ahogyan mondani szoktam, szabad nem innom. Ettől kezdve pedig én hozom meg a döntéseimet, és nem az alkohol irányít – erősíti meg a mellette lépdelő Lajos barátja szavait.

A hatvanas évei derekán járó férfi 28 évet dobott oda az alkoholért az életéből, időközben pedig mindent és mindenkit elveszített maga körül. Az ivással 2005 áprilisában, kereken 4690 napja hagyott fel. Azóta minden nap úgy kel fel, hogy megfogadja, aznap sem fog alkoholt fogyasztani, elalvás előtt pedig köszöntet mond – ahogyan ő nevezi – a nála hatalmasabb Erőnek a segítségnyújtásért.

Lajos saját példáján keresztül azt is tudja, a család ezekben a szituációkban tehetetlen. A függőséget meggyőződése szerint kizárólag saját elhatározást követően lehet megszüntetni, a másnak való megfelelés sohasem célravezető.

Az A.A. közösség a hosszú és rögös út megtételében tud mankót nyújtani, és később sem engedi el a beteg kezét. Életvezetési programjuk 12 lépésből áll, melynek részeként a résztvevők elsajátítják azokat a tevékenységeket, amelyeket józanul korábban már megéltek. Az első kilenc lépéssel lezárják a múltat, a további lépések pedig abban segítenek, hogy az érintettek önismeretet tanuljanak. Mindenkinek meg kell találnia a saját válaszát a kérdésekre, és elérni, hogy probléma esetén ne az alkoholhoz meneküljenek, hanem megoldandó feladatként kezeljék.

Békéscsaba és Szolnok után fél éve Szarvason is lehetőség nyílt csatlakozni a közösséghez. Az Ótemplomi Szeretetszolgálat részeként működő támogatott lakhatás adta az A.A. csoport indításának ötletét, az első lépések pedig már tavaly megtörténtek.

– Emlékszem, egy konferencián hozott össze a sors egy gyógyult alkoholistával, aki szociális munkásként kezdett el inni, jelenleg pedig másoknak segít. Nagyon megindított a története, és mi is elkezdtünk keresgélni a környékünkön. Eleinte Békéscsabáról jártak át hozzánk, de egészségügyi problémából kifolyólag sajnos hosszútávon nem tudták vállalni. Így találtunk rá a szolnoki A.A. csoportra, akikkel azóta havi rendszerességgel találkozunk – avat be az előzményekbe Galó Tamás.

A szenvedélybeteg ellátás vezetője biztatott mindenkit, merjék megtenni az első lépést. Még az sem fontos, hogy józanok vagy teljesen tiszták legyenek, a lényeg, hogy részt vegyenek legalább egy ilyen alkalmon, meghallgassák sorstársaik történetét, és döntsenek: a betegséget, és az ezzel együtt járó szervi problémákat választják vagy az életet.

A legközelebbi alkalom február 13-án, 17 órakor lesz, a Szent László utca 25. szám alatt. Érdeklődni a helyszínen, a Tessedik utca 24. szám alatt működő Napraforgó szenvedélybeteg klubban vagy a 06-20-770-0012-as mobil, ill. a 06-66-216-006-as vezetékes telefonszámon lehet.

Comments are closed.