Újraéledt a disznóvágások hagyománya Ezüstszőlőkben

20180207-HE_00110

Nem csak a hagyományok, hanem valamelyest a múlt is megelevenedett február 7-én, az Ezüst évek idősek klubjában. Az udvaron a délelőtti órákban már nagy volt sürgés-forgás, a konyhából pedig kelt tészta illata hívogatta az érkezőket. A tagság ezúttal összekötötte a kellemest a hasznossal, és első ízben egy kb. kétmázsás disznó feldolgozására vállalkoztak. A rendezvényt a Hermann Ottó Intézet támogatta.

– A pályázatunknak az volt a célja, hogy a kistérségben működő tanyagondnoki szolgálatok megvalósítandó programjait segítsék. Látjuk ugyanis, hogy az intézmények nem mindent tudnak maradéktalanul biztosítani, előfordul olykor az is, hogy pl. a dolgozók alapanyagokkal járulnak hozzá egy-egy rendezvényhez. Ebből a szempontból nagyon nagy segítség ez a projekt, hiszen kifejezetten az a célja, hogy a programok által a tanyákon élő emberek esélyei javuljanak – összegezte a program legfontosabb irányelveit Uhljár Zita, az Aquarius67 Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Kifejtette, néhány éve ő maga is áttért erre a létformára, így közvetlenül figyelemmel követi a külterületi lakosság problémáit. Látja azt is, hogy ezt a közösséget nagyon szorgos, tisztességes emberek alkotják, akik törekszenek az önálló életmódra, és nem mástól várják a segítséget. Az idősebbek esetében ellenben fontos a rendszeres odafigyelés és segítségnyújtás, amit véleménye szerint legfőképp a tanyagondnoki szolgálat és a közösségépítő programok jelentenek.

A disznóvágáson is érzékelhetően megjelentek ezek a különbségek. A harmincfős csapat aktív magja sütött, főzött, és valamennyi munkafolyamatból kivette a részét, az idősebbek inkább a klubhelyiségben nosztalgiáztak, miközben folyamatosan nyomon követték az egyébként csendesebb hétköznapokhoz szokott klub felgyorsult életritmusát.

– Az a fajta disznóvágás, amikor összejött az egész rokonság, s a munka befejeztével hajnalig dínomdánommal és kártyázással múlatták az időt, mostanság már nagyon ritkán fordul elő. Külterületeken még csírájában él ez a szokás, de a városban élők a multiknál vagy a hentesnél veszik meg húsokat, esetleg feldolgoztatják az általuk vásárolt disznót, fél disznót. Itt a klubban ez a nap már hetek óta lázban tartja az idejárókat, és remélhetőleg még jobban összehozza a közösséget – vélekedett Molnárné Juhász Eleonóra, Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézményének intézményvezetője, aki szerint mindemellett a rendezvények nagy szerepe van a hagyományőrzésben is.

A hurka és a kolbásztöltés ezúttal is férfiak reszortja volt. Fazekes Béla másodmagával – és hagyományos kolbásztöltővel – veselkedett neki a feladatnak, körülöttük pedig legalább ennyien a jó hangulatról gondoskodtak. Mint mondta, noha személy szerint ő nem klubtag, örömmel veszi ki a részét az egész napos elfoglaltságból.

– Ma már minden sokkal egyszerűbb. Emlékszem, régen az egyik ember fogta az asztalt, a másik pedig hajtotta a húsvágót. Ma már a töltés kivételével szinte mindent gépesítettek. Szeretem az itt készülő ételeket is. A szarvasi májas a kedvencem, amit hagymával, főtt hússal és szalonnával készítettek, s egykor Szarvasi Állami Tangazdaság kiváló terméke volt. Én is megpróbáltam lekoppintani, és évente többször szoktam csinálni – árulja el egy rövid szünetet iktatva a kora délutánig kitartó munkálatokba.

Az udvaron eközben már puhára főttek a sajthoz és hurkához való alapanyagok, s a legtöbben a konyhába húzódtak egy kis kóstolóra. Csasztvan Jánosné Ilona még az utolsó simításokat végezte az üstökön és a nagyobb edényeken. Mozdulatain látszott, hogy már nem először vesz részt disznóvágáson, és az alig néhány fokos, zord időjárás sem tudja kedvét szegni.

– Gyerekként imádtunk menni, később már kevésbé volt jó mulatság a disznótor. Úgy voltunk vele, ha nem hívnak, akkor nem is jelentkezünk önkéntesen. Talán ennek az volt az oka, hogy most már arról szólnak ezek az összejövetelek, hogy minél hamarabb kész legyünk, és mehessünk haza. Ma azonban visszajöttek a régi szép emlékek, és jó volt egy kicsit nosztalgiázni – mondja, miközben újabb adag forró vizet önt az üst aljába.

Az ezüstszőlői helyszín ellenére a szervezők ígérik, a többi klubnak sem kell nélkülöznie a házias finomságokat, és az elkövetkező hónapok során megkóstolhatják. A projekt keretében ez további két programot jelent: az Ótemplomi Szeretetszolgálat részeként 10 éve működő tanyagondnoki szolgálatra irányuló szakmai napot, valamint a május elején megvalósuló nagyszabású retro majálist.


Comments are closed.