Bravúros színészi alakítások az Ármány és szerelemben

A Cervinus Teátrum Varga Viktor rendezésében mutatta be Friedrich Schiller – Belinszki Zoltán – Gulyás Levente – Tatár Bianka – Varga Viktor: Ármány és szerelem című drámáját, dalokkal. A német romantika legszebb gyöngyszeme ez a mű, nem csak a története miatt, de Schiller drámájának minden szerepe igazi színészi feladat, komoly kihívás. A drámát a színház Vas István remek fordításában vitte színpadra, amely technikailag nagyon nehezen mondható szöveg. A dramaturg Varga Emese volt.

Friedrich Schillert saját szerelmi élete ihlette 1783-ban az eredetileg öt felvonásos polgári színmű megírására. A mű cselekménye: a nemesi származású Ferdinánd és a polgárlány Lujza szerelme, ami nem teljesülhet be, mert az ármány, a hatalom bemocskolja a két fiatal tiszta szerelmét.

Nagyon feszes drámát láttunk, hihetetlen energia áramlott a színpadról egymás felé, a nézők felé, és vissza, mintegy burkot képezve, együtt dobogott, együtt lélegzett színész és néző egyaránt. Minden színész teljes lényét adta át a szerepnek az előadás idejére. Ezért vált az előadás hihetetlenül valóságossá. A dalok csodálatosan simultak bele az előadásba, eggyé, homogénné vált a drámával.

Varga Viktor rendező határozott elképzeléssel irányította színészeit, hiszen egy előadás elsősorban a rendező elképzelését tükrözi, de a színész teste, lelke van a figura mögött, ő lép ki a közönség elé. Ha nincs egy hullámhosszon a rendezővel nem születik jó előadás. Az Ármány és szerelem szarvasi előadásán, mind a rendező, mind a színművészek egy hullámhosszon működtek, így születhetett meg a sikeres előadás. Minden szereplőnél nagyon fontos szerepe van a testbeszédnek, az arc játékának is. A nagyon nehéz szöveget a színészektől szépen, érthetően hallottuk.

Lujzát Erdélyi Timea határozott, vidám lánnyá varázsolta a színpadon, az út, amit bejár óriási, de Timinek ez nem okozott gondot. Ő is – akárcsak Ferdinánd –, bejár mennyet és poklot. Wurm összetöri, és ezután találkozik a Lady-vel, amely kockázatos, de felemelt fejjel vívja csatáját. Itt sikerül neki! Ám amikor levelet ír Ferdinándnak némán, testbeszéddel teszi, a színpad szélén, a földön. Az már egy másik Lujza. Utolsó, megbocsájtó, éteri dala könnyeket csal a nézők szemébe. Erdélyi Timea végig nagyszerű alakítással formálta meg Miller Lujzát.

Ferdinánd is megismeri a mennyet és a poklot. Timkó János olyan férfit alakít, akit a szerelem elvakít, nem látja meg szerelme tisztaságát, és nem hallja meg sem apja, sem Von Kalb szavait. Wurm ármánya teljes volt Ferdinándon is. Timkó János színészi játéka a második felvonásban teljesedik ki minden jelenetben tökéletes alakítást nyújt. De a csúcspont találkozása a Miller családdal, egy manírok nélküli Ferdinánd, amikor vívódik önmagával, monológja hiteles, búcsúja Lujzától megható, lélekkel teli.

Dósa Zsuzsa Lady Milfordként mesteri alakítással mutatta meg, milyen egy nő, ha hatalma van, ha szerelmes, és milyen sebzett nőként. Dósa Zsuzsa Lady Milfordként néha szánandó, kétszer is kétségbe esik, mégis emberi, a becsület számára többet ér a hatalomnál. Zsuzsa minden megjelenése a színpadon ragyogó színészi játékkal párosult. A határozott nőt összetöri Ferdinánd is és Lujza is, számára csak egy út maradt, de emelt fővel, tiszta lélekkel távozik.

Nádházy Péter Von Waltere kemény, határozott, önző is, egy pontig. De a kegyetlen miniszternek is van egy gyenge pontja, ez a fia. Utolsó beszélgetése Ferdinánddal, kétségbeesett, de már késő… Nádházy Péter alakítása kifogástalan volt, határozott és összetört jeleneteiben is.

Wurm megszemélyesítője Ragány Misa hátborzongatóan jól alakította a sima, sikamlós, csendesnek tűnő magántitkárt. Ő az, aki kiterveli az ármányt, amely bemocskolja nem csak a szerelmeseket, de a szülőket is. Hihetetlen, hogy elhiszi, Lujza kétségbeesésében hozzá menne, de szerelmes a lányba. A jelenet, amikor Lujzával megíratja a levelet zseniális felépítésű, a zene, a szöveg, a két színész játéka bravúros. A második felvonás Wurm történetével indul dalban, talán ez, ami megmutatja az embert is egyetlen pillanatara. Ragány Misa a nagyon összetett, nehéz szerepben jelesre vizsgázott művészi alakításával.

Miller a muzsikus szerepében Mészáros Mihály igazi apa, aki szereti, óvja, félti lányát. Legszebb jelenete számomra, amikor elolvassa Lujza Ferdinándnak írott levelét és ez összetöri. Mészáros Mihály szívet szorítóan formálta meg Miller szerepét.

Polák Ferenc Von Kalb karakterét virtuóz alakítással vitte színpadra. Jó volt látni mennyire élvezi a színész szerepét, a közönség pedig vette a lapot és örült, hogy a komoly jelenetek között egy lélegzetvételnyi szünetben mosolyoghat. Játéka nagyszerű, színes üde színfolt volt az előadásban.

Bardon Ivett Sophie alakjában egyrészt vidám cserfes lány, másrészt ő az, aki szembesíti a Ladyt a herceg tetteivel. Bár a szembesítést Sophie néma játéka előkészítette, Ivett profin oldotta meg a váltást. A rendező jó döntése volt, hogy összevont két szerepet, mert így Sophie szerepe súlyt kapott, így lehetősége volt összetettebb szerepet eljátszania Ivettnek, aki a vidám és durcás, a könnyes arcát is megmutatta, ahogyan a dühös, és a sértődöttet is. Rövid jeleneteiben nagyon jól kihasználta színészi lehetőségeit, jól élt azokkal, kiválóan alakította Sophie szerepét.

Millerné Jónás Gabriella nem sok szöveget kapott az írótól, de jelen van a színpadon és változásait testbeszéddel, arcjátékkal jeleníti meg. Egy anya csak jót akar lányának, ő hiszi, hogy van jövője Ferdinánd és Lujza kapcsolatának. Játékában sokféle arcát mutatta meg a művésznő kitűnő játékkal.

Gulyás Levente és Tatár Bianka zenéje, Belinszki Zoltán szövegeivel belesimult az előadásba, az érzelmek csúcspontján szólaltak meg a szavak folytatásaként. Szépek, harmonikusak, érzelmileg megérintették a nézőt. A zene, a szöveg, és a színművészek előadása is tökéletes! Több dallam maradt meg bennem, de a legszebb számomra Lujza éteri búcsúdala. Megérdemelnének egy CD-t az előadás dalai!

A díszlet- és jelmeztervező ezúttal is Nagy Szilvia volt. A díszlet egyszerű dobogós rendszer, ahol a legalsó szint jobb oldalon Millerék lakása, asztal, két szék, mögötte egy szinttel feljebb a miniszter dolgozószobája már háttér ablakkal, függönnyel, egy székkel az íróasztal mögött. Baloldalon, de egy szinttel feljebb a My Lady szobája kanapéval, asztallal, tükörrel, szobrokkal. A jelmezek szépek, a szereplők lelki állapotát, jellemét is kifejezte, és mindegyik megérdemelné a bővebb dicséretet.

Varga Viktor megint olyan lélekemelő előadást alkotott, amely a színház történetének ékköve lesz (a szarvasinak egészen biztosan). A rendező megmutatta, hogy drámát, ha különlegesen nyúlnak hozzá sikerre lehet vinni, és az értő közönség örömmel fogadja. Ráadásul olyan színészeket válogatott a szerepekre, akik passzolnak a Schiller írta figurákra, akik belebújtak a dráma szereplőinek bőrébe, és nem csak testüket, de lelküket is beleteszik a figurába az előadás idejére, még akkor is, ha a szerep teljesen ellentétes lényükkel – nekik nyilván nehezebb volt. A rendező számos eredeti ötlettel vitte színpadra Schiller alkotását – többről már írtam –, de végig megtartva az író eredeti művét. Ha már musical, Miller gyermekkórusnak tart próbát a dráma elején (Bagócsi Jázmin, Kepenyes Darida Zoé, Kiss Viktória, Mester Dóra, Varga Vivien, Sinka Dominik és Szemenyei Kevin). Nagyon ötletes, szép és megható volt – számomra mindenképpen – az előadás befejezése, amikor Lujza „kilépve testéből” megbocsát Ferdinándnak, és a lelke a férfi karjaiban talál örök nyugodalmat – ezzel a képpel megy össze a függöny. Szerintem csodálatos, megható, magas színvonalú előadás született Varga Viktor rendezésében, a Cervinus Teátrum színpadán!

Galambos Edit

Fotó: Baksi és Valló Zoltán


You must be logged in to post a comment Login