Megérkezett Békésszentandrásra Arany János Öröksége

20180412-HE_00113

A kunszentmiklósi versvándor 2015 szeptemberében akasztotta nyakába tarisznyáját, és járja kitartóan Kárpát-medence településeit. Útja során irodalmi előadásokkal ajándékozza meg a városok, falvak lakóit, és az iskolákba is rendszeresen bekopogtat. A Radnóti és Latinovits-díjas előadó főként azokra a történelmi és irodalmi alakokra szeretné felhívni a figyelmet, akiket az utókor méltatlanul elfeledett. József Attila, Szent László, az’56-os hősöket követően legutóbb Arany János munkásságába adott betekintést, Örökség című összeállításával. A műsort április 12-én a békésszentandrási Körös Művelődési Ház közönsége láthatta.

Az előadás az Arany Emlékév Bizottság támogatásával valósult meg, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének közreműködésével. Hajvert Ákos elnök szerint az író, költő, műfordító emlékezete az utóbbi időben elhalványult. A tananyagban csak néhány balladája és egy-két klasszikus költeménye szerepel, annak ellenére, hogy gondolataival mindig is a „pórnépnek” szólt, és az ő problémáikat járja körbe.

– Óriási szókészlettel rendelkezett, mégis úgy írta meg a verseit, hogy a ma embere is megértse. 200 évvel a születése után sem kell a szavait magyarázni, és mindegyiknek súlya van – fogalmazta meg Arany egyik legfontosabb örökségét. – Mi elsősorban szakrális térben álmodtuk meg ezt a műsort, ugyanakkor megállja a helyét osztályteremben vagy művelődési házban is.

A szövegeket népdalok fűzik össze Török Noémi, Aranypáva Nagydíjas népdalénekes előadásában. Koncepcióját tekintve az est a nemzeti történelemből indul ki, majd a balladákat öleli fel, végül eljut a Családi kör című költeményig, rámutatva a hagyományos értékekre.

– Az emberek ki vannak éhezve a versekre. Nem kell messzire menni: az ember bekapcsolja a televíziót, a rádiót, elolvassa az újságot, és annyi szörnyűség szakad rá, hogy megérdemeli, hogy egy kicsit lenyugodjon, visszahúzódjon a külső zajokból, és olyan költeményeket hallgasson, amelyek az emberiséggel egy idősek. A versek időtállóak, minden korban szükség van rájuk. Arany János esetében ráadásul megdőlt az a sztereotípia is, hogy nem lehet 200 év elteltével érteni a nyelvezetüket. Ma is érthetőek, üzenetük pedig aktuális – beszélt az elmúlt időszak tapasztalatairól Tóth Péter Lóránt.

Az eredetileg történelem-testnevelés szakos pedagógus úgy látja, utazásai nem hiábavalóak. A közönségben versértő és versszerető közönségre talál, műsoraival pedig olyan kis, eldugott helyekre is eljut, ahol örömmel fogadják a magyar szót. Az Örökség című műsor eddig több mint 30 előadást ért meg. Magyarország települései mellett járt már a Vajdaságban, a horvátországi Baranyában és Kárpátalján is.

Ráadásul az előadók helyi és nem helyi versmondókkal közösen úgy döntöttek, hogy az irodalmi élményen túl mást is adni szeretnének: segítenek új hangszerhez juttatni a rendkívül tehetséges, ám szerény anyagi lehetőségekkel bíró kunszentmiklósi zongoristát, Banyák Gyulát. A zongora megvételéhez felajánlották a decemberi Vasútállomás című József Attila-est és az adventi versünnep teljes bevételét, melyhez a Baksay Sándor Református Gimnázium dolgozói is csatlakoztak. A januári Arany-­előadás szervezői is egy emberként álltak az ügy mellé, míg végül április 19-én ünnepélyes keretek között felavathatták a hangszert.

Tóth Péter Lórántot legközelebb a szarvasi közönség július 8-án, a Vízi Színházban hallhatja. Akkor József Attila verseiből hoz válogatást, Vasútállomás címmel.


Comments are closed.