in ,

Isten éltessen, 688 éves Békésszentandrás!

A település beiktatásának évfordulójára emlékeztek április 18-án a Jubileumi Emlékháznál. A maroknyi megemlékezőt Benedek Erika intézményvezető köszöntötte, majd Hévízi Róbert, a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke lépett a mikrofonhoz.

– 688 évvel ezelőtt, ezen a napon kelt egy okirat, amelyet Károly Róbert királyunk írt alá, és pecsételt le. Ezzel lezárt egy határvitát. Egy olyan vitáról volt szó, ami a településünkön zajlott, ami bár akkoriban még nem volt önálló, bizonytalan viszonyokkal rendelkezett. Egy része Fehéregyházához, másik része Hénhez tartozott. Fehéregyház a mostani Mogyorósi-halom környékén volt, Hén pedig a Bika-halom közelében. Mindkettő egy magasabban lévő, nagyobb terület, hiszen a folyók akkoriban még nagyon rakoncátlanok voltak, és nem épültek gátak, amelyek megálljt szabtak volna nekik. Ezért nagyon nehéz volt itt az élet – idézte fel az előzményeket.

Mint mondta, a tatárjárást követő időszak Békésszentandrás életében is nagy fordulatot hozott. A kunok betelepítésével megérkeztek az úzok is, akik északra és délre vándoroltak. A déli területeken határvitába keveredtek, aminek következtében Nagymartoni Pál országbíró 1329. november 20-án arra kérte az aradi káptalant, hogy a határok felújításával határozza meg Békésszentandrás helyzetét, és hozzanak döntést arról, hogy Fehéregyháza területén belül van vagy sem.

1330 áprilisában megtörtént a határjárás. Az Úzvásári család ennek keretében bizonyító erejű határjeleket tudott felmutatni, ezért a falubirtokot az ő javukra iktatták be. Erről a beiktatásról az aradi káptalan április 18-i oklevelében tett jelentést Károly Róbertnek, ezért ezt a napot tekintik a település születésnapjának.

– Közel hét évszázad egy nagyon hosszú időszak, és Békésszentandrás sok történelmi esemény színtere volt. De mégis megmaradtunk, itt vagyunk, és építjük településünket, ezáltal az országunkat – összegezte a zivataros évszázadokat.

Felidézte, közel másfél évtizede megalakult a Jubileumi Emlékbizottság, amely azért dolgozik, hogy a település életében meghatározó évszámokat visszahozza a köztudatba. Ezek közé tartozik az újratelepítés, amelynek jövőre a 300. évfordulóját ünneplik. Úgy érzi, bár a sors sokakat elszakított az utóbbi évtizedekben a szülőfalujától, s meggyengítette a kötelékeket, a láthatatlan szálak mindenkit összekötnek az otthonával, egy-egy ilyen jeles eseményre pedig remélhetőleg hazahívják őket.

A rendezvény végén a megjelentek a hagyományokhoz híven nemzeti színű szalagot kötöttek az emlékház kerítésére.

Fergeteges lufi keresésnek adott helyet a Gyakorlóóvoda udvara

Ifjú Tehetségek a Cervinus Teátrum színpadán