Tíz ország részvételével tartottak édesvízi konferenciát Szarvason

20180426-tn_Haki 005

A V4-es országok mellett további hat Európai Uniós tagállam vett részt azon a nemzetközi édesvízi akvakultúrával foglalkozó konferencián, amelynek a helyszíne a NAIK-HAKI volt. A rendezvény aktualitását az adta, hogy folyamatban van a 2020 utáni Európai Tengerügyi és Halászati Alap kialakítása.

Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár elmondta, az édesvízi akvakultúrának nagy szerepe van a magyar agráriumban, még ha nem is akkora, mint amit az évszázados történelme és a kibocsájtása feltételezne. A hazai tudásbázist és alkalmazott technológiát világszerte elismerik, tény azonban, hogy a megtermelt halmennyiség több mint felét külföldön értékesítik. Ezen a tendencián szeretnének némileg változtatni, mégpedig pl. a „Minőségi magyar hal” védjegy bevezetésével és a feldolgozottság növelésével.

– Azt szeretnénk elérni, hogy a 2020 utáni időszakban az EU-ben jelentősebb hangsúlyt kaphasson ez a szektor, ill. a forrásokat megőrizni, növelni tudjuk. Magyarországon azt látjuk, hogy sok gazdálkodónak a második lábat és a kitörési lehetőséget jelenti. Országszerte megfelelő édesvízkészlettel rendelkezünk, és ha ezeket jól hasznosítjuk, mindenképp előre tudunk lépni – fogalmazta meg a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára.

Magyarország 43 millió eurót fordíthat az édesvízi haltenyésztés és feldolgozás támogatására. Stratégiai jelentőségű az együttműködés a V4 országokkal, illetve a közép- és kelet-európai országokkal az akvakultúra területén. Az EU édesvízi haltermelésének mintegy negyedét, pontytermelésének kétharmadát a V4 országok adják, ami véleménye szerint különösen indokolttá teszi a közös fellépést és az álláspontok egyeztetését a közös célok hatékonyabb európai képviselete érdekében.

Hozzátette, a következő fejlesztési ciklusban fontos, hogy tovább fejlődjön a halfeldolgozás Magyarországon, és egyre több konyhakész belföldi hal kerüljön a boltokba. Így lehet növelni a belső fogyasztást is, ami napjainkban lakosonként évente 6 kilogramm.

Halasi-Kovács Béla, a NAIK-HAKI igazgatója kifejtette, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapnak több szegmense van, és a brüsszeli döntéshozókhoz valószínűleg közelebb állnak a tengeri halászatot és akvakultúrát érintő információk. Éppen ezért úgy érzik, hogy a V4-es magyar elnökség egyik feladata, hogy felhívják az édesvízi akvakultúrára és a tógazdaságokra is a figyelmet.

– Több olyan tény van a jelenlegi halászati működésben, ami valószínűleg nem fenntartható. Ilyen pl. az, hogy a tengerek halászata nem fokozható tovább. Az tudni kell, hogy a tengeri akvakultúrát alapvetően hallisztre alapozzák, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy halat hallal etetjük. Ennek a hallisztnek az alapja ugyanúgy a tengeri halászat. Ezeknek a mennyisége pedig fenntartható módon nem növelhető 2020 után. Ilyen értelemben az édesvízi akvakultúra egy olyan kiindulási pontot adhat, aminek az intenzifikálásával egy komoly versenytársat kaphat az EU-s akvakultúra. Még akkor is, ha jelenleg a kettőnek a volumene jelenleg jelentősen eltér egymástól – beszélt a szektor kitörési lehetőségeiről.

A másik fontos kérdés az EU-s haltermelés és halfogyasztás közötti jelentős különbségből adódik. Amíg ugyanis az előbbi meglehetősen alacsony, az utóbbi világviszonylatban 48%-ot tesz ki. Cél tehát, hogy közép és hosszú távon az EU önellátóvá váljon a haltermékek piacán is.


Comments are closed.