Se túl könnyűnek, se túl nehéznek nem mondható az idei magyar érettségi

20180507-HE_180507_00102

Országosan közel ezerkétszáz vizsgahelyszínen összesen mintegy 110 ezren adtak számot a magyar irodalom és nyelv terén szerzett tudásukról. Közülük 78 végzős számára hétfőn a GYSZC Székely Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma jelentette a nagy tudáspróba helyszínét. Ozsváth Zsuzsanna örömmel számolt be arról, hogy az érintettek valamennyiben megjelentek, a négyórás számonkérés pedig zökkenőmentesen, a jogszabályi feltételeknek megfelelően zajlott.

– A feladatsort nem találtam annyira nehéznek. A tanáraink nagyon alaposan felkészítettek bennünket. Bevallom, az elmúlt négy évben nem nagyon tanultam, de az utolsó évet megnyomtam. Kicsit jobban odatettem magam, mert tudtam, hogy közeledik az érettségi, és szerintem meg is lett az eredménye – újságolja megkönnyebbülten Kovács Gábor, aki az érvelést és a prózaelemzést választotta.

A képletet hozzá hasonlóan nagyon sokan követték. Az érettségi első, szövegértési részében ugyanis a középszinten érettségizőknek egy könyvismertetővel kellett megbirkózniuk, amely a barátság szociológiájáról szólt. Ezt követően egy érvelési és egy szövegalkotási feladatból választhattak: az előbbinél az újonnan bevezetett ünnepek, mint a halloween és a Valentin-nap mellett kellett érvelniük, az utóbbinál egy önkormányzati képviselőnek kellett hivatalos levelet írniuk egy leromlott állapotú ingatlanról. A műelemzésnél is kétféle feladatból választhattak az érettségizők: egyrészt József Attila és Szabó Lőrinc egy-egy versét lehetett összehasonlítani vagy egy Balázs Béla-mesét elemezni.

A folyosón elcsípett félmondatok és az elhangzott információk alapján úgy tűnt, szinte mindenkinél az érvelés és a műelemzés volt a befutó, még akkor is, ha egy sokak számára vélhetően ismeretlen szerző alkotásával találták szembe magukat. Az érvelésnél kivételt jelenthettek az ügyvitel szakmacsoportban tanulók, akik a hivatalos levél minden kritériumát ismerve valószínűleg többségében inkább a helyi közéleti ügyet vették górcső alá.

– Nagyon érdekes, hogy az utóbbi években nem lehet kijelenteni, hogy tudjuk, mire készüljünk. Mindig meglepetés akár a szövegértés, akár a szövegalkotás. Első olvasatra nem tartom könnyűnek a feladatsort. Voltak benne buktatók és apró trükkök. Ha ezeket a tanulók nem fedezik fel, akkor sajnos nem tudunk annyi pontot adni, mint amennyit szeretnénk – ad egy gyors helyzetjelentést az érettségi lezárását követő percekben Bartolákné Szabó Éva magyar szakos pedagógus.

Az írásbeli és a szóbeli vizsgával összesen 150 pontot lehet szerezni. Az írásbeli résznél 100 pont a maximum. 90 pontot lehet elérni  a feladatokkal, 8 pontot adhatnak a helyesírásra és 2 pontot az írásképre. A 90 pont a következőképpen oszlik el: 50 pontot (szövegértés 40 pont, szövegalkotás 10 pont) ér a hibátlan első feladatrész, 40 pontot (tartalmi minőség 25 pont, nyelvi minőség 15 pont) a második, szövegalkotás feladatrész.

– A szövegértés volt számomra a nehezebb. Az érvelésre korábban nagyon jó példákat kaptunk, ezért könnyű volt megírni. Az érettségi másik fele nagyon tetszett, mivel egy mesét lehetett elemezni. Sokat készültem rá, főleg a helyesírás részére, mert volt még rajta csiszolni valóm – összegzi a tapasztalatait a vendéglátás szakirányon tanuló Faragó Tamás, aki szerint az ezen a területen szerzett ismereteket jól tudja majd hasznosítani pl. egy étlap összeállításakor.

A diákság egyelőre még nem lélegezhet fel véglegesen. Kedden matematikából, szerdán történelemből, a folytatásban pedig idegen nyelvekből kell számot adniuk a tudásukból.


Comments are closed.