Ne menj el mellette!

Urbancsok Anett

Ezzel a címmel írt ki pályázatot a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A felhívás célja a műemlékvédelem mellett az, hogy a fiatalok minél többet megtudjanak a településükön található értékes épületekről.

A felhívást látva Urbancsok Anett, a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium 11.-es tanulója azonnal egyetlen épületre, a Tessedik-tanyára gondolt. Szarvas legrégebbi, műemlékvédelem alatt álló közkincséhez, ill. annak névadójához ugyanis több szálon kötődik. Dédikéje a Tessedik Sámuel Kertbarát Kör tagja volt, nagyapja a Tessedik Tsz.-ben hosszú éveket töltött, testvére pedig a Tessedik Táncegyüttesbe járt. Netti a nagy előd által épített templomban konfirmált, 2011-ben szerepelt a lelkész és tanító életét feldolgozó musicalben, továbbá a róla elnevezett múzeumban töltötte ötvenórás közösségi szolgálatát.

– Nagyon sok gyerek nőtt fel úgy, köztük sok osztálytársam is, hogy egyáltalán nem tudják, hol van Szarvason a Tessedik-tanya. Én magam is annyit tudtam róla, hogy létezik, és mivel játszottam a Tessedikről szóló darabban, az életét többé-kevésbé megismertem. Utána kezdtem el a könyvtárban és a múzeumban búvárkodni. Nagyon sok régi könyvet átolvastam, hogy minél teljesebb képet kapjak az épületről – árulja el prezentációja előtt izgatottan Netti.

A felkészülésben Kituljak Eszter pedagógus segítette, aki korábban már a Láthatatlan ember c. pályázatban is koordinálta. Mint mondta, elsősorban arra törekedtek, hogy újszerű módon, több generációt megszólítva állítsák össze a pályamunkát. Ebben segítségül hívták a legnépszerűbb közösségi oldalt és videómegosztó portált, valamint a diáksággal közösen egy flashmobbal is készülnek.

– A pályázat érdekessége, hogy a Miniszterelnökség létrehoz egy webfelületet, ahová minden pályamunka felkerül, s ezen keresztül népszerűsítik az épületeket. Talán ezáltal egy kicsit az is fókuszba kerül, hogy Szarvas város vezetői és lakói szeretnék ezt az épületet megóvni – mondja bizakodóan az egyébként matematika-földrajz szakos pedagógus.

A középiskolás tanuló előadásának a korhű ruházat is nyomatékot adott, a történelmi áttekintést pedig kivetítéssel színesítette. A 20 perces összeállításában szó esett a kezdetekről, Tessedik Sámuel munkásságáról, az épület korokon átívelő hasznosításáról, ill. a jelenlegi méltatlan helyzetéről is.

– A használaton kívüli épület fenntartására nem állnak rendelkezésre pénzeszközök, így a műemlék jellegű történeti emlék az enyészeté. Pusztul, felújításának költségei pedig évről évre nőnek. A Tessedik-tanya a város egyik legrégebbi épülete. Két év múlva fogunk megemlékezni Tessedik Sámuel halálának 200. évfordulójáról. Ne menjünk el mellette! Segítsük az illetékeseket abban, hogy az épület új feladatot kaphasson, és felújításra kerüljön! – zárta gondolatait.

Ezt követően egy rövid sétára invitálta a megjelenteket, amelynek keretében személyesen is megtekinthették Szarvas múltjának emblematikus épületét.


Comments are closed.