Együttműködési megállapodást írt alá a NAIK-HAKI és a MA-HAL

Halasi-Kovács Béla és dr. Németh István

Stratégiai partnerséget kötött a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A szakmai együttműködésre május 30-án, a XLII. Halászati Tudományos Konferencián került sor, ahol a különböző műhelyek a legújabb kutatási eredményeiket és a szektor aktuális problémáit boncolgatták. A megállapodáshoz az a felismerés vezette az ágazati szereplőket, hogy a magyar akvakultúra versenyképességének fokozása, és a hazai egészséges haltermékek fogyasztásának ösztönzése csak tudományos alapokra helyezve lehet hatékony.

– Az intézettel és a kormányzattal közös célunk, hogy Magyarországon növeljük a halfogyasztást. Ehhez növelni kell a termelést, ami elsősorban az intenzifikációban és az innovációban rejlik. Ebben a munkában a termelők nem nélkülözhetik a halászati kutatók eredményeit. Olyan programokat kell közösen kidolgozunk, amelyek következtében a kutatás volumenében és minőségében segíti a termelés gazdasági eredményességét – mutatott rá dr. Németh István, a MA-HAL elnöke az előttük álló feladatokra.

Mint elhangzott, a statisztikai adatok szerint jelenleg 6-7 kg az egy főre jutó éves halfogyasztás, ami messze elmarad az Európai Unió 20-25 kg-os átlagától. Ráadásul hazánk történelmileg egy sertéshús fogyasztó ország, ami tovább nehezíti az ilyen irányú elmozdulást. Dr. Németh István szerint azonban az egészségesebb és hosszú élethez jelentős mértékben hozzájárulhat a halfogyasztás növelése, ezért ezt minden lehetséges eszközzel ösztönözni kell.

Ennek elérése érdekében két utat lát maga előtt: a halételek népszerűsítését és a fogyasztók számára magas szinten feldolgozott termékek gyártását.

Halasi-Kovács Béla, a NAIK-HAKI igazgatója húsz éve kíséri figyelemmel a rendezvényt, második éve pedig a szervezési feladatokat látja el. Hangsúlyozta, a rendezvény a legfrissebb kutatási eredmények ismertetése mellett szakmai találkozó is egyben, ami az ágazat szereplői számára különösen fontos.

– Az idei HAKI-napok fő témája kettős. Most indult meg a pénzügyi tervezése a 2020-as pénzügyi ciklusnak az EU-n belül. Erre reflektálnia kell a halgazdálkodási ágazatnak. Emiatt az egyik pillére a tanácskozásnak a stratégiaalkotás megkezdése. A másik fontos egysége az együttműködés a termelők és a kutatás között, aminek jó példája a mai nappal elindult együttműködés is – tájékoztatott a kétnapos rendezvény legfőbb napirendi pontjairól.

Véleménye szerint óriási potenciál van az édesvízi akvakultúrában, a termékek iránt pedig Európa-szerte számottevő igény mutatkozik. Látni kell ugyanis, hogy mind hazánkban, mind az EU-ban alapvetően importból kerül a hal az asztalra. Az EU 48%-át termeli meg a halnak, és nálunk sem sokkal jobb a helyzet. Az átlagosan 60 ezer tonna haltermékből 25-26 ezer tonna az itthon megtermelt hányad. A lehetőségek mellett azonban több nehézséggel is számolnia kell az ágazatnak. A legjelentősebb ezek közül a munkaerőhiány és a rendelkezésre álló természeti erőforrások korlátai. A megoldást a tudományos alapokon nyugvó fejlesztés jelentheti.

Kitért arra is, hogy jelenleg az édesvízi akvakultúrával szemben a tengeri akvakultúra hangsúlyosabban jelenik meg az EU gondolkodásmódjában. Úgy véli, az utóbbi időben sokat tettek az ágazat megjelenítéséért Brüsszelben. Ennek következtében a legújabban előterjesztett EU-s koncepcióban az olvasható, hogy az édesvízi akvakultúrát erősebben kell támogatni. Rámutatott, ez nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni a karosszékben. Az igazi csatákat ugyanis csak ezt követően kell megvívniuk.


Comments are closed.