Darab, a darabban

A Szarvasi Vízi Színház színpadán a VII. Magyar Teátrum Nyári Fesztiváljának 10. versenyprogramját mutatta be a Kecskeméti Katona József Színház Michael Frayn: Függöny fel! című komédiáját Hamvai Kornél fordításában, Szente Vajk rendezésében.

A darab azt mutatja be, ami a kulisszák mögött történik, kifordítva, felnagyítva. Premier előtti próba, de félig sincsen készen az előadás, a rendező Lloyd Dallas (Zayzon Zsolt), a butácska, de dekoratív színésznővel Brooke Ashton-nal (Dobó Enikő) és a rendezőasszisztenssel Poppy Norton-Taylor-ral (Decsi Edit) is elhiteti, hogy fontos számára, de ott a többi színész, aki szintén nem egyszerű eset, sőt! Dotty Ottley (Danyi Judit), Garry Lejeune (Orth Péter), Frederick Fellowes (Ferencz Bálint) Belinda Blair (Magyar Éva) és Seldson Mardell (Dunai Tamás). És a színpadmester, ügyelő, szerelő és minden más Tim Allgood (Aradi Imre). Titkok derülnek ki, félmondatokból, egy-egy helyzetből, ami konfliktust okoz az amúgy sem zökkenőmentes gépezetbe. Ki, hogyan próbálja megmenteni az előadást, vagy a magánéleti viszály erősebb a sikernél?

A szinopszis szerint: „A legenda szerint a szerző fejéből akkor pattant ki a színdarab ötlete, amikor egy barátja előadásán unatkozott: Mennyivel érdekesebb lehet az, ami a színfalak mögött történik…”

Voltak kicsit unalmas részek, mert nem egy kitűnő műről van szó, azonban az annál kiválóbb színészi játékok, egy remek rendező ezen javítani tudott, annyira, hogy végeredményben egy vidám, nagyon jó humorú, kellemes előadás született.

Az érdekesség az, hogy az első felvonásban a próbát láttuk, a másodikban az előadást, vagyis a díszlet az elő felvonásban a színpad, a másodikban a színpad mögött játszódik. A jelenetek szinte filmszerűek, gyorsan peregnek, de a színészeknek nem igazán van lehetőségük kibontakozni, ívet felépíteni, mert egyrészt kettős szerepet alakítanak, másrészt a komédiának ez nem is feladata. Minden színművész, mindent megtett azért, hogy a közönség jól szórakozzon, hogy ez így volt, két mércén is keresztülment, egyrészt az eső a második felvonás vége felé szemerkélni kezdett, de senki nem mozdult a nézőtéren, másrészt az előadás végén hosszú vastapsot kaptak a színművészek.

Tetszett, hogy Szente Vajk a közepes darabot feljavította nagyon jóra, éppen a filmszerű, szinte kattogó eseményekkel, ami látszólag mégis nyugodtnak tűnt kezdetben. Ez a kettősség egy pluszt adott az előadásnak. A második felvonásban aztán elszabadultak az indulatok, de a darabbeli színpadi jelenét, és a kulisszák mögötti események itt is snittszerűek voltak. A színészi játékok zsonglőrködésnek tűntek, hiszen a karakterek ugráltak a darabbeli figura és a színész figurája között, ez bravúros játékkal minden színművésznek sikerült.

A monumentális díszlet tervezője Túri Erzsébet, a jelmezek Kovács Yvette Alida munkája.

Igazi nyáresti előadást láttunk, és hazafelé, a holdfogyatkozás második fázisát még mindenki megnézhette. Mi kell még egy kellemes nyári estéhez? Egy jó színházi produkció a szabadban és a természeti jelenség, csak hab a tortán.

Galambos Edit

You must be logged in to post a comment Login