Az év növényeivel és állataival ismerkedtek a természetbúvárok

Ritka az olyan esemény, amikor egy újságíró nem csak megfigyelője, hanem aktív részese lehet az eseményeknek. Ezek közé tartozott a természetbúvár tábor, ahol a résztvevők azonnal egy kis teszttel szembesítették. Öt gyógynövényből készült teát kellett megkóstolni és kitalálni a legfőbb összetevőjét. Az elszánt csapat másik felét Sonkoly János fafaragó adta, aki egy-egy rásegítő kérdéssel is hozzájárult a jó válaszokhoz. Végül azonban be kellett látnunk, hogy a gyerekek jóindulata nélkül több esetben nem boldogultunk volna, a borsmenta és a rozmaring esetében pedig végképp hoppon maradtuk volna.

Július 30.-augusztus 3. közötti napokban 23 fiatal szorgoskodott az Arborétum fái között. Többségük már nem először vetette bele magát az élővilág megismerésébe. A tábor ötlete több mint tíz éve pattant ki Kugyeláné Décsei Mónika fejéből, aki akkoriban némileg a saját gyerekére is gondolva szerette volna elérni, hogy a táborozók kellemes környezetben, jó társaságban és hasznos információkat tanulva töltsenek el egy hetet.

– Még ma is ezeket az alapelveket követjük. Ugyanolyan fantasztikus élmény ez az egy-két hét, mint korábban, annyi különbséggel, hogy a több tekintetben felkészültebbnek kell lenni. Igaz ez pl. a technikai vívmányokra, a különböző applikációkra és a megfigyelésekre is, amelyeknek egy része ma már mikroszkóppal történik. Szeretnénk, hogy ne csak iskolarendszerű formában történjen a tudásátadás, hanem az ideérkezők is el tudják mondani a saját ismereteiket. Emellett a mai gyerekek talán egy kicsit többet beszélnek, de csoportbeosztással ezt jól lehet irányítani – von párhuzamot a kezdetekkel a táborvezető.

A hét tematikáját követve ezúttal közelebbről megismerkedtek a híressé vált növény-és állatfajokkal, melyek különböző szavazások alapján elnyerték az év madara, rovara, fája, hüllője és gyógynövénye címet. Csütörtökön pl. ez utóbbi került terítékre, és a levendula kapott nagyobb figyelmet. Délután a természetbúvárok két csoportra oszlottak. Egy részük a vendégházban készített kotkodát – népi hangszert – és krumplipuskát, a többiek pedig nyakukba vették a környéket, s az Odvas okosságok a furfangos fák alatt című füzetecskével a hónuk alatt igyekeztek választ adna a természetben rejlő kérdésekre.

– Nekem az nagyon tetszik a táborban, hogy nagyon szép környezetben vagyunk, amit nem lehetne semmi mással pótolni. Nagyon szeretek mindent, ami a természettel kapcsolatos. Jó a közösség, kedvesek a táborvezetők, és talán ezért is érzem itt olyan jól magam. Egyre komolyabban érdekel maga a terület is. Igazából más szerettem volna lenni, de itt az Arborétumban mindig arról bizonyosodom meg, hogy egyre jobban vonz ez a téma – árulja el Grodiczki Anna, aki 11 évesen már a tapasztalt természetjárók körébe tartozik.

Frcska Zsófia ellenben először jelentkezett a táborba, de gyorsan elvegyült a társaságban. Azt mondja, különösen a nagy séták tetszettek neki, amelyek során találkoztak a Pepi-kertben megbúvó kisebb-nagyobb állatokkal.

Kugyeláné Décsei Mónika szerint a tábor azért is különleges, mert a természet mindig tartogat előre nem tervezhető érdekességeket. Ilyen volt pl., amikor séta közben egy apró tojásra bukkantak, aminek mindenki tudni akarta az eredetét, de előfordult az is, hogy egy elpusztult rigót találtak, s annak a sorsát kellett boncolgatni. Máskor az időjárás írta át a forgatókönyvet, de újratervezés után mindig felfedeztek új, tanulmányozásra érdemes növényt vagy állatot.

A táborvezető szerint fontos, hogy hagyjunk időt magunknak és a gyerekeknek a megfigyelésre. Ez ugyanis mindennek a kulcsa. Ha ugyanis vesszük az időt és a fáradtságot a környezet megismerésére, a kötődés egy életen át megmarad.

A természetbúvár tábor augusztus 6-tól folytatódik, amikor újabb huszonhét megfigyelő mélyed el a növény-és állatvilág csodáiban.


You must be logged in to post a comment Login