Zsada világát nem csak nézni, hanem látni is kell

Zsada

Szarvas, Gyula és Vésztő után Békésszentandrásra is megérkeztek Győri Erzsébet alkotásai, aki a képgrafika világában találta meg saját hangját. Munkái nem csak egy érzelmi állapotot tükröznek, hanem gondolatiságot is, amely gyakran mély társadalomkritikával párosul. Erre utal a kiállítás címe, a „Nézz és láss” is. Zsada szavak helyett grafikáival fejezi ki a világról alkotott véleményét, de egyúttal saját lelkivilágába is betekintést enged.

– Nekem az első szakmám fodrász. Bőrdíszműves szerettem volna lenni, de anyukám még olyan kicsinek ítélt, hogy nem engedett Békéscsabára kollégiumba. Végül ráböktünk erre a szakra, mondván, hogy ezzel jól lehet keresni – magyarázza azt az önmagáról szóló sorozatot, amely papírdobozokon áttörő, kacskakaringós ágakat ábrázol. – Nagyon nem szerettem ezt a szakmát, kivéve a kémiaórát, és ezt tudták a tanáraim is. Az egyik képemen ezért a múlt egy bezárt dobozként jelenik meg, a jelen pedig egy elkanyarodó fa, hiszen az utam eleinte nem egészen arra haladt, amerre szerettem volna. Végül mégis a megfelelő irányba kúszott, bár a kép készültének időpontjában még nem teljesedett ki – teszi hozzá az önmagáról csak rendkívül visszafogottan nyilatkozó szarvasi művész.

Tehetsége az Óbudai Képzőművészeti Szakképző Iskolában teljesedett ki. 2013-ban nyílt meg első kiállítása, ami néhány év múlva vándorútra indult. A tárlaton korábbi munkái mellett mindig néhány új darab is látható, emellett pedig az utóbbi években több könyvborítót is az ő keze munkája dicséri.

Az augusztus 4-én megnyílt kiállításon Brachna Irén, a Chován Kálmán Művészeti Alapiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elárulta, a nagyobb rálátás érdekében még egy Zsadától kapott szakkönyvet is áttanulmányozott, és közelebbről megismerkedett a képgrafika kialakulásának történetével. Említést tett pl. a magasnyomásos és mélynyomásos technikáról. Az utóbbi gyökerei a 15. századi Németországra vezethetők vissza, ahol az aranyművesek, ötvösök mellett később a festők is alkalmazták. Kiemelkedő alakjai között volt Albrecht Dürer is.

Zsadáról szólva elmondta, bár önmagáról nem szívesen beszél, alkotói tevékenységébe és az alkalmazott technikáiba örömmel avatja be az érdeklődőket. A tárlaton is mintegy 8-10 féle különböző gépgrafikai eljárás tekinthető meg, a linómetszettől, a szitanyomáson, a hidegtűn és a mezzotintón keresztül egészen a rézkarcig.

Győri Erzsébet – úgy tűnik – álmai útjára lépett. Bár civilben egyelőre nem a képgrafika jelenti számára a megélhetést, mindennapjaiban egyre több időt szentel neki. Mivel egy rendkívül eszközigényes műfajról van szó, kis perselyét is mindig készenlétben tartja, bízva abban, hogy hamarosan ez irányban is újabb lépést tehet előre. Köszönettel adózik továbbá a Chován Kálmán Művészeti Iskolának, mivel időközben az ott fellelt présgép rendszeresen használójává vált.

Tervei között szerepel, hogy tudását másoknak is továbbadja. Első kis növendékét már meg is találta. Párja testvérének kislányát ismerteti meg a képgrafika világával, abban bízva, hogy őt a jövőben újabbak követik.


Comments are closed.