Hegedűs Éva
Az ünnepi misét és kenyéráldást követően délelőtt 11 órakor emlékezett Békésszentandrás lakossága az államalapításra. A római katolikus templom előtti téren Sinka Imre, a település polgármestere mondott beszédet. Emlékeztetett, István király 980 esztendeje vett búcsút földi életétől, ezért az idei dátum egyfajta jubileumnak is tekinthető. Az általa megfogalmazott intelmek helyett inkább az ünnep eredetére és jelentőségére hívta fel a figyelmet, mondván, gyökerei egészen a 11. századig vezethetők vissza.
– 1083. augusztus 20-án I. László király VII. Gergely pápa engedélyével a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári bazilikában az oltárra emelte, ami István király szentté avatását jelentette. A felszentelési ünnepség után a testet az egyház közepén – in medio domus – fehér márvány szarkofágban helyezték el. Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király – idézte fel a keresztényi hazát megteremtő uralkodó körül kialakult kultusz kezdetét.
Rámutatott, bár Istvánt már a középkorban is nagy tisztelet övezte, annak kiteljesedése Mária Terézia korához köthető. 1771-ben – uralkodói közbenjárásra – Dubrovnyikból Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő engedélyezte évenként megtekintését, és nemzeti ünnepnek nyilvánította augusztus 20-át.
Az 1848-49-es forradalmat követő időszakban tíz éves csend szakította meg a nemzeti hagyományokat. Ebben az időszakban Szent István neve, a Szent Jobb vagy a Szent Korona említése az identitását kereső, hatalommal dacoló magyarság szimbólumát jelentette. Az enyhülés csak az 1860-as években kezdődött meg.
Emlékeztetett, augusztus 20-át 1891-ben nyilvánították munkaszüneti nappá, a Horthy-korszakban pedig lefektették a mai nemzeti ünnepünk alapjait. A korábbi szokások közül a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt és az ünnepi mulatságot őrizték meg, amelyek mellé beemelték az ünnepélyes tisztavatást, az őrségváltást, a néphagyományok ápolását, valamint 1927-től a Gellért-hegyi tűzijátékot. Augusztus 20-a ebben az időszakban vált a magyarság egyetemes ünnepévé.
A diktatúra évei újabb változást hoztak. 1948-ban átkeresztelték az új kenyér, egy évvel később az alkotmány ünnepévé, 1950-ben pedig a népköztársaság ünnepévé vált. A körmenet tiltólistára került. A rendszerváltásig kellett várni, hogy helyreálljon a rend, amikor az első szabadon választott országgyűlés törvénybe iktatta, hogy a nap a Magyar Köztársaság állami ünnepe legyen.
– István, amikor Magyarországot megalapította, törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás érdekében alkotta meg. István tudta, sikerrel csak olyan kormányzás járhat, amely a magyar emberek érdekeit, hagyományait tartja szem előtt – utalt a nagy előd hitvallására, rámutatva, bár nem a könnyebbik utat választotta, döntését az elmúlt ezer év igazolta.
A rendezvény második felében Derzsi György színművész ünnepi műsorát hallgathatta meg a közönség, majd felszelték a hazát, az otthont és a családot is jelképező új kenyeret.
