G.E.
Augusztus utolsó napján a Vízi Színház és a Cervinus Teátrum szervezésében láthatta a közönség „Csak tiszta forrásból” című nagyszabású estet, amely a Közszolgálat a Magyar Kultúráét Alapítvány jóvoltából belépődíjmentes volt annak, aki kilátogatott a kellemes estén a Körös fölé épített színpad előtti amfiteátrum-jellegű nézőterére.
A „Csak tiszta forrásból” célja a magyar zenei élet két géniuszának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szellemi örökségét megmutatni.
Csasztvan András a Cervinus Teátrum igazgatója elmondta, hogy amióta elindult a Fölszállott a páva műsor, nagyon sok fiatal vált ismertté az országban, aki népzenével, néptánccal foglalkozik. Ezzel párhuzamosan jött létre a Közszolgálat a Magyar Kultúráét Alapítvány, amely a tehetséggondozást tartja fontos feladatának, hiszen sok határon túl élő fiatal vett részt a versenyen – felvidéki, erdélyi, vajdasági, vagyis a Kárpát-medence fiataljai, akik elhivatottan őrzik hagyományaikat. A Művészetek Palotájában rendszeresen vannak programok, amelyek hasonló műsorokat mutatnak be. A „Csak tiszta forrásból” pedig abban különbözik, hogy az este autentikus dalokat hallunk majd a „Páván” résztvevő népdalénekesek, és a Czifra Táncegyüttes előadásában Pál István zenekara kíséretében, és utána azonnal, Bartók és Kodály feldolgozásait a nagyzenekarral, énekművészek előadásában.
A péntek esti műsor és Repülj Páva megálmodója Dr. Balogh Julianna a Közszolgálat a Magyar Kultúráét Alapítvány elnöke így fogalmazta meg az este fontosságát: Mindig az volt a vágyam, hogy megmutassuk a magyar kultúrát teljes szintézisében. Az egész program 2016-ban úgy született meg, hogy Kocsis Zoltánnal beszélgetve a „páva” adásokból ő maga dolgozott fel néhány autentikus dalt. Az első ilyen jellegű estet a MÜPA Bartók termében maga vezényelte, amit ma este hallunk, az az ő hagyatéka is. A ma esti karmester Farkas Róbert, aki Kocsis Zoltán növendéke volt.
A műsor nyitóbeszédét dr. Ragány Misa az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságának Színházi osztályvezetője, az Előadóművészek osztályának megbízott vezetője tolmácsolta, Fekete Péter Kultúráért Felelős Államtitkár nevében, az államtitkár úr gondolatait. „Bartók és Kodály szellemi örökségét be lehetne mutatni akár zeneszerzői, akár zenepedagógia, akár népzenekutatói- és gyűjtő munkájukon keresztül, nélkülük, az ő állhatatos, kitartó valamint rendkívül érzékenységgel, és figyelmes intelligenciával megtervezett gyűjtő munkájuk nélkül nem olyan népdal, népzene örökségünk lenne, amelyet ma ismerünk. Kodály főleg a magyar lakta területeket járta, Bartók pedig a zene szélben sodródó szájról, szájra, ágról ágra szálló hangját és motivációit követve elutazott a gyökerekhez, a feltételezett ősforrásig Bulgáriába, Törökországba és Algériába. dr. Ragány Misa Csáth Géza írását idézte Bartók Béláról és Kodály Zoltánról, majd folytatta: két ilyen különböző egyéniség, két ilyen zseniális szellem közös halmaza kellett ahhoz, hogy a népdalkincs megtalálja a hangját, eleganciáját és méltóságát, valamint élettel teli vérfelpezsdítő karakterét, ahogyan ma ismerjük, és ami nélkül mi sem lennénk azok, akik vagyunk: sokfélék, de szívünkben mindenekelőtt magyarok.” – fejezte be Fekete Péter gondolait tolmácsolva Dr. Ragány Misa.
Az este különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti, autentikus formájában a „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató résztvevői Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán népdalénekesek, Pál István és zenekara kíséretében adták elő. A Czifra Táncegyüttes a tájegységnek megfelelő népviseletben, mutatta be a táncokat.
Ezután Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kocsis Zoltán műveit adták elő a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint Balga Gabriella és Palerdi András énekművészek, Báll Dávid zongoraművész tolmácsolásában, Farkas Róbert vezényletével.
A zeneszámok történetét, a népzene és klasszikus zene kiváló ismerője Sebő Ferenc saját gondolataival kiegészítve mesélte el minden dalpár előtt a közönségnek.
A elhangzott művek:
– Erdélyi táncok – eredeti változat, majd Bartók Béla: Erdélyi táncok,
– Árva madár – eredeti változat, majd Kodály Zoltán – Kocsis Zoltán: Árva madár,
– Angoli Borbála – eredeti változat, majd Bartók Béla: Magyar parasztdalok,
– Galántai táncok – eredeti változat, Kodály Zoltán: Galántai táncok,
– Román népi táncok – eredeti változat, majd Bartók Béla: Román népi táncok,
– Puciné – eredeti változat, majd Kodály Zoltán – Kocsis Zoltán: Puciné,
– Azt akartam én megtudni – eredeti változat, majd Bartók Béla – Kocsis Zoltán: Húsz magyar népdal – Székely lassú,
– Beteg az én rózsám nagyon – eredeti változat, Bartók Béla: Öt magyar népdal – Panasz,
– Nagykállói táncok – eredeti változat, ezt követte Kodály Zoltán: Kállai kettős.
Felemelő érzés volt az este, mind az autentikus dalok, mind a zeneszerzők által írott zeneművek miatt. Csak Kodály Zoltán szavait lehet idézni, aki a zene fontosságáról így vallott: „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs.” A népzenéhez hozzátartozik a tánc, amely szintén kifejezi az örömöt, bánatot, péntek este a Czifra Táncegyüttes táncolt autentikus zenére. A kettő együtt minden néző szívét, lelkét betöltötte, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kocsis Zoltán zenéje pedig felemelte és magasba röpítette a hallgatóságot, hogy béke és nyugalom költözzön a szívekbe, lelkekbe ezeket a dallamokat hallgatva. Csodálatos estének lehettünk tanúi. Ezen az estén összeértek a lelkek, aki adta, aki kapta lélekben eggyé vált.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
