A százas jegyében ünnepelte létrejöttének centenáriumát a református gyülekezet

Pentaller Attila

100. zsoltár, száz lápcső, száz év, minden az évfordulóra utalt szombaton a szarvasi református gyülekezet alapításának centenáriumának ünnepi istentiszteletén.

– 1900-as évek elején élt néhány református itt, Szarvason. Volt közöttük egy valaki, Papp Istvánnak hívták, aki nagyon-nagyon a szívén viselte a reformátusoknak a sorsát, vagy éppen talán a sorstalanságát. Sokat imádkoztak, mert szolgálni akartak az úrnak – emlékezett a kezdetekre Pentaller Attila, a gyülekezet lelkésze, majd végig kísérte az elmúlt száz év eseményeit az alapítástól a sok nehézségeken át napjainkig. Sorra vette lelkészelődjeit, illetve felelevenítette hogyan jutottak el az első telekvásárlástól a nádas imaházon keresztül a templomépítésig.

Miért reformátusok ők, tette fel a kérdést a gyülekezet lelkésze.

– Mi tett ezért Isten? Előre elhatározta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, és az eleve elrendelés szava ebben a mondatrészben olvasható. Van-e eleve elrendelés? Isten előre elrendelte Jézus Krisztust a szarvasi reformátusokért, minden emberért, hogy megváltson bennünket és így reformátusokként büszkén mondjuk, hogy mi ebből az eleve elrendeltetésből élünk, hogy Krisztus elrendeltetett a mi megváltásunkra, Urunk akarta, és lettünk melengető nyájjá akkor, amikor a világon minden szétégett. Mérhetetlen nyomorban, válságban születtünk meg, és éreztük ennek minden következményét, de Isten úgy látta jónak, hogy egy sokat próbált népen megmutassa Krisztus arcát, Krisztus lelkületét. Az övé vagyunk, az ő népe. Nem azért választott, mert mi különbek lennénk, mert mi kiválóbbak lennénk, sokkal inkább azért, mert látta, hogy mi vagyunk a legkisebbek, talán mi vagyunk a legelesettebbek, és azt mondta, hát akkor rajtatok mutatom meg az én dicsőségemet – válaszolta meg saját kérdését Pentaller Attila.

Az örömteli eseményt, amire a gyülekezeti tagokon kívül eljöttek a korábbi lelkészek leszármazottai, Lázár Zsolt evangélikus esperes, valamint Seidl Ambrus, a szarvasi katolikus gyülekezet plébánosa is, szeretetvendégség és hosszú beszélgetések sora zárta.

Fotó: Gódor Richard


You must be logged in to post a comment Login