Connect with us

Hírek

Öt intézményben várták a tudományos szakma iránt érdeklődőket pénteken

Országszerte 260 helyszínen 2652 különféle programmal várták a kutatók éjszakája szerevezői a tudományos pálya iránt érdeklődőket pénteken. Valószínűleg nincs még egy olyan város, ahol a kutatók éjszakáján öt intézmény, köztük két kutatóintézet, a Haltenyésztési Kutatóintézet, az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet, két egyetemi kar, a Szent István Egyetem Tessedik Campusa és a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kara, azaz a Szarvasi Arborétum, és a Városi Könyvtár szervez programokat figyelemfelkeltő célzattal. Talán Szarvas ebben is más, mint a hasonló települések.

A 10. jubileumi alkalomra igyekeztek úgy készülni mind a Haltenyésztési Kutatóintézet, mind az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársai, ahogy egy kerek évfordulóra kell, 15 helyszínen fogadták a hozzájuk kilátogatókat. A többsége már ismerős lehetett a rendszeres látogatóknak a korábbi évekből, de amiben egy halgazdasághoz kapcsolódó feladatokat kellett megoldani értékes ajándékokért cserébe, újdonság volt.

Átlagban háromszázan szoktak érkezni, de az idén 380-an jelentkeztek be, jellemzően a békésszentandrási, csabacsűdi és szarvasi iskolákból, de elmaradhatatlanok a csongrádi gimisek is, tudtuk meg a főszervezőtől, Bozánné Békefi Emesétől.

Az intézeti könyvtár mögött az új ÖVKI régi rizsesei rizsből, rizslisztből, rizstejből készült ételeket kóstolhattak, illetve drónos bemutatókat tartottak. A HAKI-sok halat boncoltak, a tavi helyszíneken dobóhálós halászatot, az immunológiai laborban halvérvizsgálat, a környezetanalitikai központban pedig kémiai eszközöket ismerhettek meg és kísérletezhettek az érdeklődők, a 600 literes akváriumokban különböző halfajokat tekinthettek meg, vízökológiai bemutatón vehettek részt, aminek keretén belül mikroszkópon keresztül megfigyelhették a vízi élővilág apró rejtelmeit.

Az egyik legnagyobb figyelmet az ÖVKI egyik drónja kapta. Ezt Túri Norbert, az ÖVKI tudományos segédmunkatársa mutatta be.

– Vízgazdálkodási feladatoknál használjuk, mint például a belvíz okozta károk felmérésénél, illetve belvízzel elöntött területek lehatárolását jelenti, illetve a meliorált területek vizsgálatához készítenek felvételeket, aminek során a talajcsövezett területek detektálását célozza meg. A növénykísérleti kutatások inkább a növényi stresszek, az abiotikus, illetve biotikus stresszek vizsgálatát célozzák – tájékoztatott Túri Norbert.

A biotikus a vírusok valamint organizmusok okozta károk a növényi állományban, az abiotikus stressz pedig a túl magas vagy alacsony hőmérséklet, vagy vízzel való túlzott ellátottság vagy éppen a légköri, vagy talaj aszály az, amit ki tudnak mutatni, magyarázta.

Mindkettőt foltszerűen ki tudják mutatni. A kiértékelés is teljesen automatizáltan történik, egy térinformatikai szoftverben, amiben a klorofiltartalom alapján készít egy olyan térképet, amin látszik, hogy mely területek egészségesek, melyikek érintettek valamilyen stressz által.

Példaként említette, hogy egy energiafűzzel folyó kísérletet, aminek során monitorozzák a fejlődés során bekövetkező magasságváltozásokat, amit eddig mérőléces technikával, terepi bejárással végeztek, most már egy háromdimenziós pontfelhő segítségével értékelik ki a négyhektáros területet, amivel centi pontosan meg tudják mondani a magasságukat. Ha valahol alacsonyabb a többiéhez képest a növény, akkor talajmintát vesznek, hogy feltárják az állományritkulás, vagy a lassabb fejlődés okát.

A Szent István Egyetem nagyelőadójában ottjártunkkor Pék Tibor a változó klímáról, majd Takács Árpád kormánymegbízott a Békés megyei veszélyes üzemekről tartott előadást.

Kiemelt

Fotó: Babák Bence Fotó: Babák Bence

A Nagyrét Farm félgőzzel gázolt át a „Huligánokon”

Hírek

A fiatalok közötti szolgálat erősítéséért báloztak az evangélikusok

Hírek

Bíró Gyula Bíró Gyula

Országos szakmai tanácsadó testület tagjává választották Bíró Gyulát

Hírek

Izgalmas végjátékra van kilátás

Hírek

Hirdetés

Advertisement

Archívum

Kategóriák

Friss

Connect