A derűs és elégedett Igazgató úr – Korcsmáros György

Korcsmáros György

Korcsmáros Györggyel Az ibolya olvasópróbája közben beszélgettünk az előadás szerzőjéről, Molnár Ferencről. De a művész nem csak rendezte az előadást, hanem az Igazgató szerepét is eljátssza a vígjátékban. A darabot bemutatták már két este játszották, a díszbemutató előtt ültünk le újra beszélgetni a Jászay Mari-díjas, Érdemes művész színművésszel, rendezővel.

– Humoros, könnyed, gyönyörű szövegű előadás született, hogy értékeli a próbafolyamatot rendezői szemmel?

– Nagyon kellemes próba volt, egyrészt az én lakásomon próbáltunk, egyenként jöttek a lányok, aztán mind egyszerre. De nagyon jó hangulatú próba volt. Mindenki aranyos, tehetséges.

– Elégedett volt a színészekkel?

– Nagyon jók! Szeretnék velük továbbra is dolgozni. A lányokat láttam a Hotel Mentholban a színpadon, de láttam a Valahol Európában-t is, nem voltak ismeretlenek, de nem dolgoztam velük. Jánossal (Timkó János) dolgoztam Győrben, Zsuzsával (Dósa Zsuzsa) pedig sokat dolgoztunk együtt szintén Győrben.

– Nagyon jó volt látni, hogy örömet okozott a játék…

– Igen! Ez olyan szerep, amit szeretek, ami nekem való. De Molnárt nagyon szeretem játszani, mert szeretem azt a stílust, amit képvisel. Színészként is nagyon jó. Nagyon jó játszani is, rendezni is Molnár Ferenc műveit.

– Mi Molnár varázsa?

– Nagyon jól tud írni. Dialógusokat ír, amit lehet mondani, és jól építi fel karaktereit.

– Nagyon tetszett Nagy Szilvia díszlete…

– Mivel kicsi a színpad, falakat nem lehetett építeni. Azt kértem tőle, hogy egy bohém igazgatói iroda legyen. Íróasztal, írnoki asztal, iratszekrény és az ajtó, ami nagyon fontos és persze a zongora is nélkülözhetetlen.

– Jelmezek?

– A lányok úgy jönnek be, hogy kiöltöznek, mert szeretnének valahová bejutni, kivéve persze Ilonkát, aki a maga szerénységével szolidan öltözködve érkezik.

– Elégedett az elmúlt két előadással?

– Azt hiszem, hogy minden ilyen darab folyamatosan előadásról, előadásra változik egy picit, azaz a szereplők egyre jobban magukra húzzák, egyre jobban átélik szerepüket. Nagyon érdekes, amikor egy színészcsapat egy darabban játszik, akkor azok a kollégák, akik máskor játszanak velük, és bemennek az öltözőbe nem azokkal az emberekkel találkoznak, akit ismernek, mert egy másfaja burok veszi körbe őket. Egy előadás folyamatosan változik, fejlődik, mert amíg játsszuk, egyre több réteg rakódik le a színészre.

– Nagyon derűs, szelíd személyiség, tele szeretettel és nagyadag maximalizmussal, ez jellemzi Szarvason Dósa Zsuzsa és Varga Viktor mentalitását is. A Mester büszke Tanítványaira?

– Remélem, hogy hatással voltam rájuk. Zsuzsával 15 év, Viktorral 7 év volt, amíg igazgató voltam. Ők azt mondják, sokat tanultak tőlem. Én úgy gondolom, jó színházat csináltam, és úgy gondolom, Zsuzsáék ezt folytatják.

– Mi volt a legmeghatározóbb pályája során?

– Fel lehet osztani. A Pinceszínházban töltött évek volt az óvodám, mint amatőr társulat, az általános iskola a főiskolás évek, aztán a gimnázium volt a Vígszínház. Továbbképzőnek nevezném, amikor főrendező lettem, és egyetemnek, amikor igazgató. Ez mind meghatározó korszak életemben. Borzasztó boldog vagyok, hogy a Vígszínházban ott lehettem, ahol Ruttkay Éva, Páger Antal, Darvas Iván dolgozott, de ott volt és nagyon szerettem Pethes Sándort, Bilicsi Tivadart, Gregus Zoltánt és Sulyok Máriát is.

– Ez a tisztelet az idősebb generáció felé szép és nagyon fontos, hogy a fiatal felnéz, és elismeri az előtte lévő generációt…

– Nagyon nem szeretem, amikor valaki azt mondja: előttem nem volt semmi. Nagyon jó volt nézni őket, ellesni fortélyaikat. Sokat lehetett tanulni tőlük, mert az akkori Vígszínház hihetetlen profi színház volt. Darvas Iván például az Egy őrült naplója előadásain már ötkor bent volt, és a színpadon maga készítette be kellékeit, ezzel is elkezdve az átlényegülést a szerepre.

– Az ibolya után milyen munka várja?

– Túl vagyok egy Lackfi János blogjából készített kétszemélyes darabbal, amit én raktam össze. Ez a következő munkám. Utána keresnem kell egy darabot a Hungarikum Színháznak. Ez 150 férőhelyes színház. Olyat kell keresnem, ami kevés szereplős, kevés díszlettel. Ezután operát rendezek Temesváron a Román Operaházban.

– Mennyire más operát rendezni?

– Az operánál az alapkoncepció kitalálása és a látvány nagyon fontos. Amikor a Turandot-ot rendeztem, nagyon imádtam – már főiskolás korom óta szerettem volna megrendezni, mert a bátyám operaénekes. A Turandot-ot 2006-ban rendeztem Győrben, amit modernizáltam, hiszen Turandot hercegnő három kérdésére kell válaszolni az operában Akkor ment a Legyen ön is milliomos című vetélkedő, így Legyen ön is uralkodó címmel a színpadon egy nagy TV-show keretében építettem fel a történetet. Kentaur (Erkel László) volt a díszlettervező. Ezt a rendezésemet tartom életem legfontosabb, legszebb munkájának.

– Köszönöm a beszélgetést, jó munkát kívánok, és várjunk vissza Szarvasra.

Galambos Edit

Fotó: Babák Zoltán

Comments are closed.