Drótos Jankó magyar nyelven

Fotó: Valló Zoltán

Az április 20-i ősbemutató óta a Cervinus Teátrumban október 9-én, és 10-én magyar nyelven is bemutatták a Drótos Jankó című táncmesejátékot Csasztvan András ötletéből, koreográfiájával és rendezésében. A történethez Pál Lajos Érdemes művész írt zenét. A szövegkönyv Belinszki Zoltán alkotása. A zenei alapot Pál István és zenekara, valamint a Magyar Állami Népi Együttes zenészei készítették.

Bardon Ivett

Bardon Ivett

A mese keretjátéka egy fiatalasszony (Bardon Ivett) három gyermekének (Lipták Virág, Strassburger Csaba, Vaskor Gréta) meséli el a történetet, ami megelevenedik. Drótos Jankó (Polák Ferenc), aki a zempléni erdők rengetegében eltéved és az óriások (ifj. Csasztvan András, Magyari László) földjére keveredik. Segít nekik, ám ők nem engedik el a mestert, hátha szükségük lesz még tudására, ezért kalitkába zárják. Egy kisegér (báb, készítette Gyekiczki Istvánné) segítségével kiszabadul egy ostorral és az óriások egy aranyhajszálával, majd visszatér falujába. A csoda másodszor nem sikerül, mert elveszti az aranyhajszálat, így kinevetik a falusiak, ezért vándorútra indul a nyírségi tirpákok, a dél-pesti szlovákok, a kiskőrösi tótokon keresztül érkezik Szarvasra, Luca napra.

Közben láthatjuk az aratást, a betakarítást, a Szent Mihály napot és a már említett Luca napot, nagyon szép táncok kíséretében. Láttunk medvetáncot Oláh Márkótól, de sok jeles naphoz tartozó népszokás táncában gyönyörködhettünk. A mese végén Jankó elad egy egérfogót a fiatalasszonynak, és az meg is fog egy kisegeret, éppen azt, aki kiengedte Jankót az óriásoktól, Jankó mézeskaláccsal eteti meg a kisegeret, és újabb csoda történik, a kisegér széplánnyá változik, akit Jankó feleségül vesz, így egy esküvőnek is tanúja lehet a közönség.

Polák Ferenc játéka azért különleges, mert nem csak színészi feladatot, láttunk előadásában, hanem bekapcsolódott a táncokba is a színművész. Bardon Ivett a szokatlan szerepben is kedves, mosolygós anyukát alakított a fiatalasszony szerepében a nagyon fiatal színművésznő. Hangja, mint mindig, most is nagyon szépen szólalt meg. A három gyermek, akik szintén játszottak és táncoltak is Lipták Virág, Strassburger Csaba, Vaskor Gréta. Az óriások gólyalábon való megjelenítése nagyon különleges volt ifj. Csasztvan András és Magyari László elismerést érdemelnek. A bábfejet, amit viseltek óriásként, Hlinyánszky Tamás Sátoraljaújhelyen élő művész készítette, és ugyancsak az ő munkája az óriások főzőfazeka. Káprázatos táncokat láttunk a színpadon a táncosoktól, mosolygós, örömtáncot.

A táncosok: Bakró Erzsébet és ifj. Csasztvan András, akik a rendező asszisztensi feladatát is ellátták, valamint Balázs Henrietta, Baracsi Gergő, Csasztvan Zsuzsanna, Horváth Dániel, Magyari László, Márton Réka, Móricz Bence, Mozsár Mónika, Nemcsényi Aliz, Oláh Márkó, Ökrös Dániel, Palyov Attila, Posgay Nóra. A mézeskalácsot Ungor Erzsébet készítette és Dombovári Zita festette.

Bár a mese szövege magyarul szólalt meg, a dalok többsége maradt szlovák nyelven – igaz, hogy a mese végig tótok, szlovákok lakta területen játszódik, ennek ellenére szerencsésebb lett volna, ha több magyar szövegű dal hangzik el a magyarul megszólaló mesében. Így végül fele magyar, fele szlovák előadás született meg a gyermekelőadásra.

Comments are closed.