A Fekete Péter operett rendezője Varga Viktor

Varga Viktor

Varga Viktor első rendezése, amit láttam 2012-ben a Cervinus Teátrumban a Hazárd keringő volt, ami Dósa Zsuzsa és Rubold Ödön kétszemélyes szuggesztív játékával lebilincselt. Az azóta eltelt hat évben kilenc színházi előadást rendezett Szarvason, a kétszemélyes előadásoktól a sokszereplős nagyelőadásig. Rendezései sikeresek, a közönség körében is és a Teátrum Nyári Fesztiváljain is sorra nyeri a díjakat, mind rendezése, mind az általa irányított színművészek. A Fekete Péter lesz Varga Viktor 11. rendezése Szarvason, ami ismét egy nagyszabású operett előadás leporolása a mai kor számára, céljuk, mint mindig minél több fiatalt bevonzani a meglévő közönség mellé. Vallja, előadást csak magas színvonalon lehet, szabad színpadra vinni, olyan színművészekkel, akik belűről építkeznek, amihez ő, mint rendező minden segítséget megad színészeinek.

– Miért a Fekete Pétert választottátok?

– Mindig vissza kell jönni az operettnek, ezzel egy hagyományt szeretnénk teremteni a Cervinus Teátrumban, hogy 2-3 évente visszatérjen ez a műfaj, hiszen hozzátartozik a mi színházkultúránkhoz. Ugyanakkor egy vígjátékba csomagolva társadalmi problémákkal foglalkozik. Ami engem legjobban zavar, hogy újra kasztrendszerek alakulnak ki, mert az újgazdag társadalom ma is felépíti a saját rendszerét, amit a hétköznapi ember nem léphet át. Ezt a rendszert csak a szerelem törheti át.

– Biztos vagy benne?

– Hiszem, hogy az emberek mernek érezni, ha már bizonyos viselkedési pozícióba bele is vannak kényszerítve.

– Ez egy nagyszabású operett…

– Mennyiben nagy, vagy nem, azt nem tudom megállapítani. Minden esetre sokkal közelebb áll a mai fiatalokhoz nyelvezetben, stílusban. Szerkezetében hasonlít az amerikai zenés filmvígjátékokhoz, mint egy klasszikus operetthez. A mű a zenei stílusváltás korszakában született dzsessz, amely beszivárgott a zenés színházba, az operettbe. Sok zenei irány mutatkozik meg az előadásban, nem nagy szimfonikus operett, mint a Csárdáskirálynő, hanem egy új arculat és egyfajta átlépés a musical világába.

– A darab első bemutatója a Vígszínházban volt 1943-ban…

– Én nem a múltjával akarok foglalkozni, hanem azzal hogyan tudjuk átmenteni a mai kornak. Tehát azt a pici apróságot, amit a Lili bárónőben megtettünk, hogy olyan játékosságot kapott a klasszikus operett, olyan játéknyelvezetet, amitől a fiatalok rajongóvá tudtak válni az előadásnak. Nem egy poros, avítt dolgot, és nem azt, hogyan jussunk el az egyik daltól a következő zeneszámig, hanem legyen igazi történése, igazi története, apró nüánszai sokkal fontosabbak egy darabnál, mert csak így lehet átmenteni a műfajt a következő generáció számára.

– A fiatalok szerintem azért is bemennek, mert fiatal színművészek játszanak benne!

– Hát…, …, nem hinném! Lehet, hogy bevonzzák a mi fiatal színészeink a közönséget, de remélem a humora lesz az, ami bevonzza majd a nézőket a színházba, és nem mellesleg érzelmileg is megérinti majd őket.

– Humoros, vidám előadást láthat majd a néző?

– Vígjáték, de nem feltétlenül vidám, hiszen a szerelem ugyanazokkal a mélységekkel és poklokkal, magasságokkal és örömmel jár. Azt, hogy bizonyos emberek egymásba szeretnek, akik egyébként nem szerethetnének egymásba, mert a társadalom rossz szemmel nézné, inkább egy szép küzdés, de az a fajta líraisága és meseszerűsége megvan az operettnek, hogy az ember úgy gondolja, hogy ami a színpadon megtörtént, az az életben is megtörténhet. Ilyen mese, hogy a gyárigazgató elveszi az egyik segédtitkárnőjét. Hogy egy balszerencsés fiú beleszeret a gazdag úrilányba, és megfordul a szerencséje. Igen, ezek azok a mesék, amelyek után vágyakozunk.

– Polák Feri többször bizonyította, hogy fiatal kora ellenére nagyszerű színművész, most sem lesz könnyű dolga.

– Újabb műfaj, újabb kihívás.

– A koreográfiát Magyari Laci készíti, akinek lélegzetelállítóan szép koreográfiái vannak.

– Az álomvilághoz hozzátartozik a könnyedség, szépséggel, ritmussal. Itt a tánc stílusa is közelebb áll a dzsesszhez. Abban a korban a fiatalok ezzel a zenével, tánccal lázadtak a konvenciókkal szemben. Itt megint csak egy újabb lázadás van a fiatalok szempontjából, aminek a mai korban már van mondanivalója. A fiatal közönség olyan dolgokat hallhat, aminek értelme van. Sok hasznos dolgot tud a régi megújított operett világ adni az ifjúság számára.

– Milyen jelmezeket tervezett Nagy Szilvi?

– Ezt Szilvitől kérdezd majd meg! Én egy hangulatvilágot vázoltan fel Szilvinek, ő ez alapján tervezi a jelmezeket.

– Mikor láthatják a nézők?

– November 15-16-17. Mindenkit szeretettel várunk!

– Viktor köszönöm a beszélgetést, jó próbafolyamatot kívánok!

Galambos Edit

Fotó Babák Zoltán

You must be logged in to post a comment Login