Városunk, a „Körös-parti Athén” –Helyismereti nap a Főtériben

Régóta és sokszor hallottam Szarvast Körös-parti Athénként emlegetni. Szép hasonlításnak találtam, de nem tudtam kitől, milyen meggondolásból született a név. Nagyon kíváncsi lettem! Rákeresve a kifejezésre megtaláltam a Szarvasi Közlöny 1937.április11-i számában Miklós Vitéz írását, amelyben a következőket olvastam:

„Boldog kisdiák koromban mindig úgy kép­zeltem, hogy a romantikus szarvasi ligetben a kék szemű Athéné lakik. Férfi koromban szentül hiszem és vallom, hogy Szarvas a körösparti Athén nevére hivatott! Vannak nevek, hagyományok és alkotások, amik köteleznek.”

A cikk szövegösszefüggésében, az adott történelmi helyzeteben más értelmezést is kapott ez a  kifejezés, de én a következőkért választottam programunk mottójául:

„Ki merné kétségbe vonni, hogy van nép­művészetünk, vannak őstehetségeink ? Ki ne ismerné el, hogy a fenti kincsek közül lakos­sága számarányán felüli mértékben adatott szűkebb hazánknak, Szarvasnak és környékének?”

2016 őszén szerveztünk először helyismereti napot iskolánkban. Az idén november 10-én, szombaton tartottuk meg. Bár Szarvas kisváros, rengeteg az örökség, amit az általános iskolás korú gyerekeknek is illik ismerniük. Az idén is bővült az ismeretszerzés palettája!

Az 1-3.osztályosok a Séta az iskola körül, kalandozás a múltban című vetítést tekintették meg, aminek segítségével először képzeletben járták végig az utat az iskolától indulva a Lengyel-palotáig, majd onnan az Árpád szállóig. De nem akárhogyan! Megnézhették, hogyan változott ez a városrész az eltelt közel száz év alatt. A negyedikesek városunk kulturális színfoltjaival ismerkedtek: mi is volt a micsurin, hogyan változott a városi könyvtár helye, milyen értékes kincseket rejt a régi könyvtár, ki mentette meg a Tessedik Múzeum épületét, miért van szlovák tájház a városban, miért száraz a szárazmalom, mióta működik Szarvason mozi és színház, ki volt Ruzicskay György. Az ötödik évfolyam arról tájékozódott, melyek a város általános iskolái, mely közép- és felső fokú intézményekben folyik az oktatás. A képek segítségével nyomon követhették az épületek történetét is. A többi évfolyam a már korábban kidolgozott tematika szerint tölthette el ezt a napot: hatodikosok a templomok, kastélyok fontos épületek történetével és szerepével ismerkedtek; a hetedik osztály a város műemlékeit és emlékhelyeit, míg a nyolcadikosok a szobrokat térképezték fel.

A vetítés után az osztályfőnökök és segítőik szabadon gazdálkodhattak a délelőttel. Minden osztály rendelkezésére állt a Városunk Szarvas című olvasókönyv, amelyből az egyes évfolyamok egy-egy – a tematikához kapcsolódó – részletet dolgoztak fel, majd a gyerekek játékosan, totó formájában mérték össze a tudásukat. Felhasználtuk a Városi Könyvtár Szarvasi Értékek című összeállítását. A puzzle, a szókereső és kvízjátékok iránt is nagy volt az érdeklődés. Köszönet a könyvtáros kollégák munkájáért! Memóriajátékot is készítettünk a város nevezetességeiből, amit szintén kipróbálhattak a gyerekek. Színezhetett, aki ahhoz érzett kedvet. A kellemes napos időben több osztály elsétált a képeken látott helyszínekre.

Ha minden tanévben felidézzük a gyerekek számára, mennyire gazdag kis városunk szellemi, kulturális öröksége, milyen mélyen gyökereznek hagyományaink, és bemutatjuk, hogyan él mindez tovább napjainkban, akkor talán nem kell külön felhívnunk a figyelmüket arra, hogy „vannak nevek, hagyományok és alkotások, amik köteleznek.”

Jani Erzsébet szervező


You must be logged in to post a comment Login