Kubát látni és visszamenni

Ki ne hallott volna a világhírű kubai szivarról, a cha-cha-cha, salsa ritmusairól, az ízletes koktélokról, az örök vidám emberekről és az 50-60-es éveket idéző amerikai életérzésről? A Mexikói-öböl egyik gyöngyszemének fehér homokos tengerpartja, azúrkék lagúnái, kellemes klímája teszi vonzóvá ezt a sokszínű országot az idelátogatók számára. Mégis keveseknek adatik meg, hogy a Magyarországtól közel 9000 km távolságra fekvő térséget személyesen fedezze fel, és választ kapjon a kérdésre: magával ragadja-e Kuba semmivel sem összehasonlítható életérzése, vagy a szegény, szocializmus nyomait is magában hordozó világ felülírja mindezt.

Ruzsányi Anna a saját tapasztalatait osztotta meg a témával kapcsolatban november 22-én, a Városi Könyvtárban tartott előadáson. Az „Úton” címet viselő sorozat tizenhatodik állomásán arról a kalandról beszélt, amelyet januárban a távoli földrészen töltött. Mint mondta, elöljáróban nagyon sokat hallott Kubáról, mivel férjének a testvére éveken keresztül dolgozott kinn geológusként. A vágy tehát évekig érlelődött benne, mígnem a repülőjegy árainak változásai kedvező fordulatot vettek. Januárban két hetet töltött barátaival a tekervényes szigetvilágban, így volt ideje megismerni a turisták által kedvelt helyszíneket, és bepillantást nyert a kubaiak mindennapjaiba is.

– Magánszállásokon voltunk elszállásolva. Nem azt mondom, hogy nem voltak tiszták, de tény, hogy nem ehhez vagyunk szokva. Ha megláttunk egy húsboltot, szinte elmenekültünk, mert megközelítőleg sem úgy kezelték a húsokat, ahogyan nálunk. Étteremet csak ritkán látni. Ha mégis utunkba akart egy, inkább maradtunk az általunk ismert ételeknél, a pizzánál vagy a carbonara spagettinél. Nem úgy kell ezt elképzelni, mint nálunk, ahol szinte minden sarkon van étterem, menü lehetőség vagy hamburgeres. Akinek egy kicsit finnyásabb a gyomra, vagy nem szeret kóstolgatni, annak nem egyszerű az élete Kubában – érzékelteti a turistalét nehézségeit.

Aláhúzta, mindezek ellenére Kubának van egy olyan sajátos hangulata, ami a legtöbb látogatót rabul ejt. Jó példa volt erre a magyar idegenvezetőjük, aki Kubában ment férjhez. Később elvált, s míg párja a gazdaságilag fejlettebb és könnyebb megélhetést ígérő Magyarországra költözött, addig ő Kubát választotta lakhelyéül.

Az előadó hangsúlyozta, az országot nem szabad csak az óceán, pálmafák és méregdrága hotelek oldaláról megközelíteni. Aki így tesz, nem ismerni meg Kuba igazi arcát.

– Az emberek kimennek az utcára, táncolnak és énekelnek. Nem törődnek azzal, hogy nincs szólásszabadság vagy kedvezőtlen a politikai környezet, egyszerűen csak jól érzik magukat ott, ahol vannak – beszél a kubai nép európai szemmel elgondolkodtató életigenléséről.

A legnagyobb élményt számára a Buena Vista Social Club hangversenye jelentette, de természeten a kihagyhatatlan kubai koktélokat is megkóstolta. Ilyenkor még azt a jó tanácsot is elhessegette, hogy kint kizárólag palackozott vizet szabad fogyasztani. Mit számít ugyan ilyenkor néhány apró jégkocka?


You must be logged in to post a comment Login