Connect with us

Békés megye

A Szarvasi Arborétum is bekerült a Békés Megyei Értéktárba

A magyar országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, melynek célja számba venni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és ebből külön adatbázist alkotni. Emellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fennmaradását és védelmét, ezzel is erősítve a nemzeti tudatot. Az értékeket az alábbi kategóriák szerint rendszerezik: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Az egyes kategóriákban rendszerbe vett értékek hozzájárulnak a turizmus megalapozásához, a gazdaság fejlesztéséhez.

A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozta értelmében Békés megyében is megalakult 2013 őszén az értéktár bizottság. Feladata, hogy a megye területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye. Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek a Békés Megyei Értéktárba történő felvételét, a kezdeményezés ingyenes és önkéntes alapon történik.

A megyei értéktár bizottság 7 főből, többségében szakemberekből áll, ők: Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Ambrus György, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke, Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Fekete Péter kulturális államtitkár, Simon István Tamás, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője, Závoda Ferenc, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének térségi tanácsnoka.

A megyei értéktár bizottság munkáját nyolc szakmai albizottság segíti, az albizottságokban 40 fő dolgozik.

A Békés Megyei Értéktárban 2014 őszéig 13 megyei értéket vettek lajstromba, mostanáig 52 érték kapott helyet, melyek közül kettő – a csabai és a gyulai kolbász – hungarikum is, a Csabai Kolbászfesztivál és a Békés-Tarhosi Énekiskola pedig bekerült a Nemzeti Értéktárba.

Az évek alatt – köszönhetően a megyei értéktár bizottság ösztönző munkájának – sok településen jött létre értéktár, jelenleg 52 települési értéktár működik, melyekben 1078 értéket tartanak nyilván. A települések szívesen kapcsolódnak be az értékgyűjtésbe, ezzel hozzájárulnak kincseik megőrzéséhez és a helyi identitás erősítéséhez.

A Békés Megyei Önkormányzat által hagyományteremtő céllal létrehozott rendezvényen, a Megyenapon is kiemelt figyelmet kapnak az értékek. A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételek a két korábbi rendezvényen is bemutatkoztak, ez idén sem volt másként, azonban ebben az évben már települési értéktárak is felvonultatták kincseiket. A harmadik Megyenapon 32 helyi értéktár ismertette meg az érdeklődőkkel mindazokat az értékeket, melyek fontosak életükben, és amelyeket szeretnének megőrizni.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén 15 értéket vett lajstromba, ezeket a megyei értéktár bizottság elnöke, Zalai Mihály közgyűlési elnök mutatta be a sajtó képviselőinek a Megyeházán. Ezek:

A Csabagyöngye szőlő és Stark Adolf szellemi munkássága

Stark Adolf 1859-ben nyitott Békéscsabán vas- és fűszerkereskedését. 29 éves volt, amikor megnősült, ekkor telepedett le végleg a városban. 1869-ben telepítette csemegeszőlő-telepét, a századforduló éveiben már 16 hold ültetvénye és szőlőiskolája volt. A mintegy 300 fajta szőlőt komoly anyagi áldozatok árán bel- és külföldi telepekről szerezte be. Számos kiállításon jelen volt szőlőivel és terményeivel, és több magas fokú elismerést nyert. A szőlőnemesítésen kívül jelentős ismeretterjesztő munkát végzett, szőlőhegy-szabályzatot készített. Önkéntes visszavonulásáig aktívan tevékenykedett: előadásokat tartott, évkönyveket, értesítőket adott ki, kiállításokat szervezett, a tagok számára vevőkört szerzett. Életének legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés terén fejtette ki. Az új fajtákat egyrészt keresztezéses nemesítéssel, másrészt az egyes fajták magoncaiból szelektálta. Nemesítéséből két új szőlőfajtát szaporított eladásra. Világhírűvé a Csabagyöngyével vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte a legkorábbi érésű, finom muskotály zamatú, igen kedvelt csemegeszőlő-fajta.

Békéscsabai Jókai Színház épülete

A Vigardának vagy Vigadónak nevezett békéscsabai színházépületet közadakozásból építették 1877-79 között. A terveket Halmay Andor készítette, a munkálatokat Sztraka Ernő irányította. A színház állóhelyekkel együtt 600 férőhelyes volt. Ünnepélyes keretek között 1879. március 8-án nyitotta meg kapuit, ekkor az Alföld első állandó kőszínháza lett. 1912-ben átalakították és kibővítették, 630 férőhelyes lett, ruhatárat, büfét, nemdohányzó részt alakítottak ki. Megnövelték a színpad méreteit, zsinórpadlással és süllyesztővel szerelték fel. Modernizálták a világítást és központi gázfűtést vezettek be. A színházterem kétemeletes, galériás helyiség, a szintek oszlopokkal és pillérekkel vannak megosztva. A színház 1954-ig magántársulatokat szerződtetett egy-két évadra, majd a Népművelési Minisztérium létesített békéscsabai székhellyel színházat Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel. Az intézmény 2012. január 1-én került Békéscsaba Megyei Jogú Városhoz, neve ekkor lett Békéscsabai Jókai Színház. A műemléki védelem alatt álló épület a városkép egyik legmeghatározóbb eleme, mind építészeti értékei, mind kulturális jelentősége folytán a város egyik büszkesége.

Az egykori Igazságügyi Palota épülete Gyulán

1895 novemberében Békés Vármegye képviselőtestülete Erdély Sándor igazságügyi minisztertől egy új törvényszéki palota felépítését kezdeményezte. Az építkezés négy éven át tartott, és 1899. október 1-jén adták át a Wagner Gyula tervezte épületet. 1991-ig az ügyészség is helyet kapott az ingatlanban. A több mint százéves épület állagának megóvása érdekében 1999-ben átfogó felújítás és részbeni bővítés kezdődött, ami 2001-ben ért véget. Az eredeti belső udvarokat beépítették, és mindkét szinten nyolc tárgyalótermet alakítottak ki. Kicserélték az épületgépészeti berendezéseket, feltárták és restaurálták a bejárat és a lépcsőház falfestményeit. A felújítás során kiemelt hangsúlyt fektettek az épület stílusának megőrzésére. A Díszterem eredetileg az esküdtszéki tárgyalásokra szolgáló nagy tanácsterem volt. Jelenleg is található benne bírói pulpitus, de ma már csak nagyobb létszámú bírósági tárgyalások tartására használják, illetve a társzervekkel közösen megvalósított rendezvényeknek ad otthont a 140 fős befogadó képességének köszönhetően. A törvényszék épületének belső kertje értékes faállománya miatt helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

A Munkácsy Mihály Múzeum épülete és gyűjteménye

A mai Munkácsy Mihály Múzeum jogelődjét, a Békéscsabai Múzeum-Egyesületet helyi polgári kezdeményezésre 1899-ben alapították. Az egyesület 1914-re építette fel a Közművelődés Házát, ami kiállításoknak, előadásoknak, hangversenyeknek helyet adó nagytermet, könyvtárat és műtermet foglalt magában. Az épületet és a múzeumot a város kezelte 1950-ig, államosításáig. 1962-ben a megye vette át, 2013-tól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának intézménye lett. Jelenlegi arculatát 2008-ban nyerte el, egyike Békéscsaba műemlékeinek. 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét, gyűjteményében több mint 250 000 régészeti, 11 000 néprajzi, 64 000 történeti dokumentum és tárgy, 32 000 természettudományi tétel található. Világviszonylatban is kiemelkedő műtárgy-együttese a Munkácsy relikvia- és festménygyűjtemény, mely 576 tárgyat és dokumentumot, valamint 10 festményt számlál. Gyóni Géza költő és Féja Géza író jelentős hagyatéka, valamint Békéscsaba és Békés megye legfontosabb művészeinek számos alkotása, alkalmazott grafikai gyűjtemény, komoly néprajzi anyag és régészeti lelet is megtalálható a múzeumban.

Thék Endre munkássága

Thék Ende 1855-ben, 13 évesen tanoncnak szerződött Daubner Pál orosházi asztalosmesterhez, 1859-ben szabadult, ekkor kezdte meg a céhlegények kötelező vándorlását. Mint asztalosmester hosszabb időt töltött külföldön, 1867 után tért vissza Magyarországra. Asztalosműhelyét 1872-ben nyitotta meg Budapesten, a Józsefvárosban, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta a Taurisz bútorgyárat, ami 1885-re a legnagyobb és legjobban gépesített hazai bútorgyár lett. Az 1890-es években kibővítette a gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. A magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője, jelenős hatást gyakorolt az ipari fejlődésre, hiszen ő volt az első asztalos, aki a gyárában a nagyüzemi bútorgyártást megszervezte, gépesítette. A Thék-féle gyárban készült bútorok és zongorák a mai napig megtalálhatóak. Neki köszönhetően az országban elsőként Orosházán jött létre a tanoncok teljes ellátását biztosító otthon, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. A vidéki asztaloslegényből lett műbútor- és zongoragyáros életútja, tehetsége példaértékű.

Balassi Táncegyüttes tevékenysége

A Balassi Táncegyüttes 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tánciskolában székelő „Árpád” cserkéscsapat regős rajaként kezdte tevékenységét. Alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta működését. A cserkészszövetség 1948-as betiltása után vette fel az együttes a Balassa, később a Balassi nevet. 1948-tól Born Miklós, 1990-től Mlinár Pál irányítja az együttest. Utánpótlását az alapfokú művészetoktatás keretein belül működő Hétpróbás Néptánciskola biztosítja jelenleg közel 600 tanulóval. Az együttes házigazdája a kétévente megrendezett Országos Aranysarkantyús és Aranygyöngyös Szólótánc Fesztiválnak. Mindenkori repertoárján a Magyarországon élő nemzetiségek táncai szerepelnek, melyeket a tájegységnek megfelelő népviseletben mutatnak be. Az előadásokat hagyományos parasztzenét játszó zenekar teszi teljessé. A színpadi néptánc előadások mellett rendszeresen közreműködik színházi produkciókban is. Számtalan külföldi fellépés, elismerés, díj jelzi az együttes kiválóságát, megalakulásától kezdve részese az országos szakmai élvonalnak.

Munkácsy Mihály művészeti öröksége

Munkácsy Mihályt az 1880-as években a legnagyobb élő festőnek tartották, és ma is a legegyetemesebb magyar festőnek tekinti a köztudat. Életművének Békéscsabán őrzött egysége a múzeum gyűjteményének kiemelkedően fontos része. A mintegy tíz festményből, kilenc grafikai lapból valamint – folyamatosan gyarapodó – jelenleg 576 tárgyból és dokumentumból áll a relikviaanyag. A Múzeum-Egyesület, amely az intézményt 1914-ig működtette, már Munkácsy Mihály 1900. május 1-én bekövetkezett halála után megkereste a festő özvegyét, Cécile Papier-t azzal a kéréssel, hogy adományozás útján támogassa a múzeumot, ezzel segítve a Mester emlékének ápolását. Cécile ígéretet tett arra, hogy végrendeletében egy festményt, az Ecco homohoz készült Töviskoronás Krisztust hagyományozza az egyesületre. 1901-ben a békéscsabai múzeum beleltározta a gyűjteményébe került első Munkácsy-rajzot. 1951-ben a városi működtetés után állami fenntartásba került intézmény felvette Munkácsy Mihály nevét. A gyűjtemény lassanként gyarapodott, mígnem 1958-ban egyszerre négy Munkácsy-festmény került a múzeumba. Ezt a vásárlást továbbiak követték egészen napjainkig.

Tevan Andor könyvművészeti és kiadói tevékenysége

A csabai nyomdászat 1903-ban indult a Tevan nyomda alapításával. Idősebb Tevan Andor ebben az évben vette át Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését. A bolthoz tartozott egy lábbal taposó tégelysajtó, amelyet apró nyomtatványok, névjegyek, meghívók előállítására használtak. Az ekkor 14 éves Andor, hogy megfelelő jártasságot és képzettséget szerezzen a nyomdászat területén, a bécsi Graphischer Lehr- und Versuchsanstalt grafikai iskolában tanult két évig. Visszatérve szülővárosába átvette apjától a műhely vezetését, és könyvkötészetre alkalmas nyomdává fejlesztette. A cég fellendülését az 1910-es évek hozták, amikor a könyvkiadói tevékenységre került a hangsúly. Az 1930-as évek gazdasági válsága miatt a könyvkiadás mellett csomagolóanyag-gyártással kezdett foglalkozni. 1945-ben, a második világháború alatt Bécsbe hurcolták, ugyanezen évi hazatérése után újra üzemeltetni kezdte nyomdáját egészen az 1949-es államosításig. Ekkor az Ifjúsági Könyvkiadó munkatársaként dolgozott. A Tevan nyomdát 1963-ban egyesítették a Kner Izidor által 1882-ben alapított gyomai nyomdával, az egyesített vállalat a Kner Nyomda nevet vette fel, székhelye Békéscsaba lett.

Tranoscius

Az egyházi pályára lépett Juraj Tranowsky az ellenreformáció időszakában azt tapasztalta, hogy Magyarország felvidéki vármegyéiben az evangélikusok száma vészesen lecsökkent. Úgy vélte, hogy a rekatolizálástól a híveket csak az egyházi éneklés fellendítésével lehet megóvni. Ezért összeállított egy olyan énekeskönyvet, melyben Luther és más kortársköltők énekei, credo-énekek és saját költeményei kaptak helyett. Első alkalommal 1636-ban adták ki 414 énekkel. Annyira népszerűvé vált, hogy az evangélikus szlovákoknál a mindennapi és ünnepi ájtatosságok alkalmával, istentiszteletek idején ebből énekeltek. Békéscsaba újratelepülésekor a Felvidékről érkező szlovák ajkú lakosság kultúrája részeként hozta magával a Tranosciust, amelyet a liturgia alkalmával és a hétköznapi életben is használtak. Az énekeskönyvből tanították az első tanítók olvasni a kisgyerekeket, esküvő és konfirmáció alkalmával ezt ajándékozták, és az otthonokban is kiemelt helyen tartották. A könyv – gyakran fából készült – fedlapjait díszes rézborítással látták el, csuklós pántok fogták össze, és a fedlapokat kapcsok zárták.

A békési vesszőfonás

A vesszőkötés a legnépszerűbb házi iparágak közé tartozott ott, ahol jelentős fűzfaligetek voltak.  Békésen nagyon kevés olyan család volt, aki valamilyen módon ne kötődött volna a kaskötéshez (gazdasági célra szolgáló kasfajtákat készítő földműves ember) vagy a kosárfonáshoz (kosarakat fonó hivatásos mesterember). A helyiek évtizedek alatt kialakult tudását fejlesztette művészivé a kosárfonó iskola, amelyet 1893-ban egy tanműhelyben oktatási céllal alapítottak. Két év múlva jött létre a Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskola, ami ingyenes volt. Az eredményes vizsgát követően a működéshez szükséges iparengedélyt is megkapták a tanulók. 1927-ben szűnt meg az iskola, de ekkorra már 300-400 ember fonta a kosarat a településen és vonzáskörzetében. Az első termékek: karkosár, utazókosár, virágkosár, kerti és egyéb bútorok hamar kedveltek lettek. Az úgynevezett békési fotel az ország piacain is keresetté vált. 1970-ben már külföldön is értékesítettek, a Békésen készült termékek pályázatokon, kiállításokon szerepeltek sikerrel. A vessző- és kosárfonás jelenleg is él a településen, a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet egykori tagjai a hántolástól a fonásig mindent maguk végeznek.

Dévaványai táncok

A dévaványai táncok kutatása a második világháború után kezdődött meg a Néptudományi Intézet keretei között, a cél a megyében még fellelhető paraszttáncok és zenék gyűjtése, elemzése, színpadra vitele volt. A gyűjtés súlypontja azért esett Dévaványára, mert itt élt és dolgozott Bereczki Imre néprajzkutató, aki tárgy- és helyismeretével nagyban támogatta a kutatásokat. A gyűjtések értékes régi stílusú ugrósokat, a csárdások mellett különféle verbunkokat, eszközös pásztortáncokat derítettek fel. Dévaványán számos alkalom nyújtott lehetőséget táncra, nótázásra: házaknál tartott mulatságok (spontán, munkához, ünnepekhez kapcsolódó táncalkalom), szervezett bálok, olvasókörök, kocsmai bál, lakodalom. Békés megyében a tudatosan szervezett magyar tánchagyományt érintő kutatásról 1957-ig vannak adatok. Mahovics Tamás néptáncpedagógusnak köszönhetően a Békés megyei magyar táncok kutatása több mint 50 év szünet után újra lendületben van. Ennek eredménye, hogy ezek a táncok színpadra kerültek, és a néptáncoktatás különböző szintjein jelennek meg.

Szarvasi Arborétum

Az arborétum Szarvas város nyugati szélén, a Szarvas-Békésszentandrási holtág partján fekszik, az olasz származású Bolza család birtokaként az 1800-as években alakult. Összesen 82 hektár területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, országos jelentőségű védett természeti terület. Gyűjteményében több mint 1600 féle fásszárú növény található, de jelentős a lágyszárú és az élőhelyekhez kapcsolódó zoológiai értékek száma is. Öt kertrészletből áll, a legidősebb és legértékesebb a Pepi-kert. Itt találhatóak a legidősebb ültetett növények, pl. a kert szimbólumának tekinthető hegyi mamutfenyő. A Pepikerthez kapcsolódik a Mitrowssky-kert fiatalabb gyűjteménye, valamint a Konyhakert, amelyet valamikor zöldséges és gyümölcsös kertként hasznosítottak. A Parkerdő az Alföld-fásítási program keretében alakult ki. Ma még nem látogatható az ötödik kertrészlet, a 15 hektáron elterülő Törzsültetvény és faiskola. A magyarországi arborétumok között a legnagyobb területű kert, a gyűjtemények fejlesztésére ma is van lehetőség és hely. A kert a növényi génvagyon egyik őrzője.

Békéscsabai István malom

1853-ban építette Pain Antal hamburgi gépész Csabán az első gőzmalmot, amiben kilenc molnár óránként négy köböl búzát őrölt lisztté. Az akkor még csak kétemeletes malomépület 1860-ban Epstein Lipót és családja tulajdonába került, majd Deutsch Bernát pesti kereskedő vette bérbe. 1872-ben Epstein özvegyétől Rosenthal Márton gyulai szappanosmester vette meg, aki lerobbantotta az eredeti épületet, és egy újat épített. Fiai: Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzemévé, országosan a legjobb hírű malomként tartották számon. 1915-ben egy lisztrobbanás következtében kigyulladt, súlyos károkat szenvedett az épület. Újjáépítésekor ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővült. A világháború után államosították, bővítették és fejlesztették, ekkor vette fel az István malom nevet. Fennállásának századik évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését: az évi 6 ezer vagont. A malom 1961-ben tért át a villamos meghajtásra.  A privatizáció után, 2005-ben a malomban leállt a termelés, jelenleg – a szomszédos lisztraktárral együtt – 150 éves működés után üresen áll. A helyi védelem alatt álló épület a csabai városkép egyik legjellegzetesebb eleme.

Bodoki Károly Vízügyi Múzeum

A Hosszúfoki szivattyútelep a Kettős-Körös jobb partján, Mezőberény és Békés között található. Létrejöttének célja a Körös jobb oldalának belvízvédelme. A telep a kor akkori legkorszerűbb technikájával lett felszerelve: beépített, falazott gőzkazán magas téglakéménnyel, a szivattyút egy nagy teljesítményű gőzgép hajtotta. A gőzszivattyú a 60-as évekig üzembiztosan működött és használatban volt. A 70-es évek árvizei sok vízgépet, vízügyi épületet tönkretettek, ekkor határozott úgy a Vízügyi Igazgatóság, hogy a még fellelhető gépeket, eszközöket összegyűjtik, és a Hosszúfoki szivattyútelepen kiállítják. Az épületen belül több helyiségben láthatók a fennmaradt eszközök, dokumentumok, tértképek, fotók. Az udvaron az 1600-as évektől napjainkig megtekinthetők a folyamszabályozáshoz használt eszközök, nagyobb vízgépészeti szerkezetek és vízügyi gépek. A múzeumot 1974-ben nyitották meg, neve Bodoki Károly Vízügyi Múzeum. Az 1898-ban gyártott gőzszivattyú-gőzkazán együttes 2012-ben védetté lett nyilvánítva. Az akkor legyártott gép kitűnő minőségben készült el, 120 után is elméletileg üzemképesen áll egykori beépítési helyén.

Orosháza Gyopárosfürdő

Az Orosháza belvárosától három kilométerre található természetvédelmi területen, a Gyopárosi-tó partján fekszik Gyopárosfürdő, az „Alföld gyöngye”-ként ismert üdülőhely. A 20 hektáros parkerdővel körülölelt terület fürdőkultúrája több mint 100 éves múltra tekint vissza: a helyi lakosok figyeltek fel a Gyopárosi-tó gyógyhatására, miután a tóban fürdetett állatok sebei gyorsabban gyógyultak, majd kiderült, hogy a víz számos kórságra hat gyógyírként. Egy helyi orvos, dr. László Elek kezdeményezésére 1869-ben kezdték meg a fürdő építését, ami a tó déli részén kialakított stranddal együtt alig egy évtized múlva már népszerű fürdőhelynek számított. Folyamatosan elemezték, vizsgálták a tó vizét, amiről bebizonyosodott: számos kórságra gyógyírt jelent.  1999-ben a tó vizét gyógyvízzé nyilvánították. A természetes alkáli-hidrogénkarbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására szolgál, balesetek, műtétek utáni rehabilitációban segít. 2004 májusában megnyílt az élményfürdő is. Az egykoron a térség vízellátását biztosító, Szél István által tervezett, 1925-ben épült torony a fürdő jelképévé vált, ma kilátóként működik.

Kiemelt

Bronzérmes ifik

Hírek

Művészetek színes kavalkádja a Gyakorlóiskolában

Hírek

Gruner Benedek (Fotó: Babák Zoltán) Gruner Benedek (Fotó: Babák Zoltán)

Mozgalmas hétvégéje volt a szarvasi teniszezőknek

Hírek

Fotó: Ignácz Bence (A-TEAM) Fotó: Ignácz Bence (A-TEAM)

Színes sokszínű nyár! avagy Kövesd a szarvast…

Hírek

Hirdetés

Archívum

2018. december
h k s c p s v
« nov   jan »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Kategóriák

Friss

Connect