Connect with us

Hírek

Mi lesz veletek, régi gyümölcsfák?

Múltat idézett a Tessedik Sámuel Kertbarát Kör. Február 21-én Szász Béla természetvédelmi mérnök a régi gyümölcsfafajtákról mesélt az érdeklődőknek, melyek zömétől az évtizedek során végleges búcsút kellett vennünk.

– Ha bemegyünk egy bevásárlóközpontba vagy kimegyünk a piacra, akkor nagy általánosságban csak egy pár fajta gyümölcsöt fogunk találni. Almából 6-8 fajtánál többet nem tudunk vásárolni, pedig hogyha az 1800-as évek végén történt felmérést nézzük, akkor a kárpát-medencei területen 1000-1200 fajta különböző almával és körtével lehetett számolni. Mára ezeknek a nagy része eltűnt, és már nem is nagyon lehet őket visszahozni – vázolja a kedvezőtlen folyamatot.

A túrkevei Giligán Természetvédelmi és Hagyományőrző Egyesület elnöke úgy látja, sokan azért akarnak régi gyümölcsfajtákkal foglalkozni, mert azt hiszik, ezek ellenállóbbak, ill. permetezés, vegyszerezés nélkül is bőségesen teremnek. Véleménye szerint ez részben tévhit, mivel elődeink az egyes fajtákat meghatározott területen nemesítették. A fák alkalmazkodtak a talaj adottságaihoz, a hőmérséklet és csapadékviszonyokhoz, ezért ha annál kedvezőtlenebb környezetbe kerültek, túlélési esélyeik jelentősen romlottak.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, Szarvason és környékén a tanyák és a zárt kertek még részben őrzik ezeket a régi fajtákat. Főként szilvával, almával, körtével lehet találkozni, bár az utóbbi kettő esetében sok új fajta került be az országba a ’80-as, ’90-es években.

– Nagyon nagy várakozással tekintettünk az előadásra, mert minden kertbarát életében fájó pont, hogy a régi gyümölcsfáit lassan el kell felejtenie. Bízunk benne, hogy az előadó megmutatja az irányt, hogyan lehet visszahozni ezeket a régi, szép gyümölcsű fákat, amelyek már nagyon ritkán láthatók Szarvason. Néha a Maczó-laposban vagy a Maczó-zugban ráakad az ember egy-egy ilyen terebélyes, öreg fára, ami sok mindenről tudna mesélni – erősíti meg Mótyán Tibor, a kertbarát kör elnöke is a tapasztalatokat.

Hozzátette, nosztalgiával telt szívvel gondol arra a kapitális méretű, terebélyes körtefára, ami a szülői háznál található. Már gyerekkorában is azt mondták neki, hogy a nagyszülők ültették, s azon kevés régi fajta közé tartozik, ami a mai napig terem.

Az előadó hangsúlyozta, van mit tanulnunk az elődőktől, akik minden gyümölcsfát hasznosítottak. Példaként említette a pap körtét, ami első ránézésre teljesen használhatatlannak tűnik. Ha novemberben leszedjük a fáról, olyan kemény, hogy beletörik a fogunk. Ha azonban néhány hónapra vödörbe tesszük, megpuhul, és nagyon finom, birsalmasajthoz hasonló édesség készíthető belőle.

Meggyőződése, hogy érdemes foglalkozni a régi fajtákkal, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy sohasem tudnak megfelelni a nagyüzemi gazdaságok elvárásainak. Méretre ugyanis egyik sem olyan, mint a másik, viszont sok esetben igénytelenek és biotermesztésre alkalmasak.

Mótyán Tibor elnök az előadást egy örömhírrel nyitotta. Az idén 60 esztendős – országosan is a legidősebb – egyesületet Szarvas Város Barátainak Köre méltónak találta a „Szarvasért” emlékplakett ezüst fokozatára, melyet szombaton, a civil szervezet 37. farsangi bálján vettek át.

Kiemelt

Frankó Dániel Frankó Dániel

Frankó Dániel a diák küzdősportok világjátékán

Sport

Világítok, mert fény vagyok, és mert fény vagyok, világítok…

Oktatás

Baráth Nóra (Fotó: Hegedűs Éva) Baráth Nóra (Fotó: Hegedűs Éva)

A mögöttest és a titkot láttatják Baráth Nóra képei

Szarvas

Ballagás és tanévzáró ünnepség a Trefortban

Csabacsűd

Hirdetés

Archívum

Kategóriák

Friss

Connect