Connect with us

Békésszentandrás

Újraéledt a hitélet a tanyán

Szécsi Balázs ötletéből indult ki az a kezdeményezés, hogy jelöljék be egy térképen a régi tanyahelyeket. A Gondozási Központ partner volt benne. Munka közben felidézték a féltve őrzött emlékeket, gyerekkoruk meghatározó élményeit. Ez adta a folytatás ötletét, vagyis hogy beszélgessenek a tanyasi élet jellemzőiről, a hétköznapokat és az ünnepnapokat átható szokásokról. Hrncsjárné Dorogi Mária előadását követően újabb téma körvonalazódott. Mivel a tanyasi ember rendkívül vallásos volt, hitélete is követendő példaként szolgálhat az utókor számára. Ezért április 24-én vendégül Sinka Gáspárné Marika nénit hívták, aki több életszakaszban mintegy 20 év köti a tanyavilághoz.

–  Kb. 3 km-re laktam a falutól, a Dűlőháti szőlők melletti részen. Emlékeim szerint 63 tanya tartozott ehhez a részhez. Az itt élő emberek pedig nagyon összetartók voltak, ami közös imádkozásokban is megnyilvánult. Nagyböjt idején pl. megbeszéltük, hogy melyik tanyában gyülekezünk. Itt vasárnap esténként elmondtuk a stációt, szombatonként pedig a rózsafüzért. Egy családból általában 2-3 jöttek el, és körbeültük az asztalt. Nem egyszer húszan is imádkoztunk egyszerre – emlékezett vissza a húsvét időszakát végigkísérő imádságokra.

Marika néni a háború után, fiatalasszonyként került vissza a tanyára. Három gyermeke született, akiket eleinte nagy szegénységben neveltek. A minden komfortot nélkülöző házban a házimunka és a gyermeknevelés is az ő feladata volt, de mellette a földeken is be kellett segítenie.

– Akkoriban nem volt bölcsőde vagy óvoda. Reggel hétre általában három kenyeret sütöttem ki a kemencében, és megettem a gyerekeket. Aztán feltettük őket a kocsira, és kimentünk arra a területre, ahol éppen dolgoztunk. A kisebbeket otthagytam a föld végén, a nagyobb pedig jött velem egy kis kapával, és segített. Közben verseket mondtuk, mondókáztunk, iskolás korában pedig tanítottam neki a szorzótáblát. Az iskolába gyalog jártak, ami nem volt egyszerű, mert minden nap hat kilométert gyalogoltak táskával a hátukon – fűzte egyik történetet a másikba.

Hozzá hasonlóan Szécsi Balázs is sok szép emléket őriz a tanyáról. Tizennégy éves koráig élt a természet közelségében, amit a mindennapi feladatok ellenére mélyen szívébe zárt. Úgy véli, a tanyasi ember sokkal vallásosabb volt, mint a faluban vagy városban élő. A vasárnapi templomba járás szent dolog volt. Ilyenkor három időponton osztozkodott a család apraja-nagyja. Reggel nyolckor a gyerekek mentek templomba, tíz órakor és este pedig az idősebbek, majd a felnőttek váltották őket. Ilyenkor nem dolgoztak, legfeljebb apróbb ház körüli munkát végeztek.

Az előadáson nem csak az intézet lakói vettek részt, hanem a házi gondozásban részvevőket is meghívták. Mint kiderült, a közönség közel fele élt tanyán, így az elmondottakhoz érzelmi szálak is fűzték őket.

A rendezvényhez egy rögtönzött kiállítás is kapcsolódott. A Gondozási Központ munkatársai és az ellátottak a hitélethez kapcsolódó tárgyi emlékeiket hozták el, amelyek egykor otthonaik falát és vitrinjeit díszítették.

Kiemelt

Fábián Judit és Altmann Roland Fábián Judit és Altmann Roland

Szarvasi győzelem az Év jegyespárja versenyen

Szarvas

Szarvasi ezüst az U13-asoknál

Sport

Fotó: Zentai Péter Fotó: Zentai Péter

Évindító fórumot szerveztek az önkormányzatoknak

Békés megye

Szín Bence, Szín Csaba, Erdélyi István, Szvoreny Tamás és Babák Mihály (Fotó: Babák Zoltán) Szín Bence, Szín Csaba, Erdélyi István, Szvoreny Tamás és Babák Mihály (Fotó: Babák Zoltán)

Az idén a TOP65 adófizetőt köszöntötték Szarvason

Gazdaság

Hirdetés

Archívum

Kategóriák

Friss

Connect