Hegedűs Éva
Szemerkélő esőben tartotta Hősök napi megemlékezését az MSZP helyi szervezete. Május 9-én az elesett szovjet katonák emlékműve előtt tartott rendezvényen Földesi Zoltán elmondta, két dologra kell ilyenkor emlékezni: Németország fegyverletételére, ill. Európa napjára, amit 1985 óta ünneplünk.
Az előzményekről szólva elmondta, a II. világháború egyenes következménye az első nagy világégésnek. Az azt lezáró versailles-i békekötésről többen úgy vélték, hogy mindössze egy fegyverszünetről van szó, amely csak ideig-óráig tartható fenn. 1939-ben beigazolódott a feltevésük. Baloldaliként fontosnak tartotta elmondani, hogy mint ahogyan 1914-ben, úgy 1941-ben, hazánk belépésekor is jobboldali kormánya volt Magyarországnak.
– A történelem addig ismétli önmagát, amíg meg nem tanuljuk a leckét. A mai folyamatok egyes elemeiben kísértetiesen hasonlítanak azokhoz a lépésekhez, amelyeket ekkor megtapasztalhattunk. A kassai bombázás után Magyarország hadat üzent Szovjetuniónak, és belépett Németország oldalán a háborúba. 1942-ben kétszázezer katonát adott ebbe a háborúba, ahol egy felkészületlen, rossz technikai felszereltségű hadsereg a nagy orosz télben megélte a Don-kanyari pusztulást – idézte fel a magyar történelem legnagyobb véráldozattal járó csatáját.
Utalt Kállai Miklós hintapolitikájára is, aki a németek mellett a szövetségesekkel is jó viszonyt kívánt kialakítani. Nem volt azonban visszaút, a Wehrmacht elfoglalta Magyarország területét. 1944 októberében Szálasi került hatalomra, ami újabb lavinát indított el. Az országot – s benne Békés megyét – ekkor érte a szovjet felszabadítás. A szarvasi sírban a környéken életüket vesztett katonák fekszenek.
A II. világháború 600 ezer magyar ember életét követelte. A három földrészen és a közel 70 országban zajló világégésben egyes becslések szerint 60 millióan, míg mások szerint 73 millióan haltak meg. Az első világháborúhoz képest lényeges különbség, hogy itt a veszteségek mintegy hétharmadát a civil lakosság szenvedte el, egyharmadrészt pedig a katonaság volt érintett. 1914-18 között ellenben a civilek aránya elenyésző volt. Emellett elpusztult a második világégésben az európai zsidóság 78%-a is.
Szerencsésnek vallja magát, amiért közel hat évtizedet úgy élhetett le, hogy nem volt hazánkban komolyabb vérengzés. Mindazonáltal mélyen megrendítette, hogy tőlünk délre, Jugoszlávia területén a ’90-es évek elején az emberek úgy elaljasultak, hogy több településen tömegmészárlásokat követtek el.
Szólt az Európa-nap részleteiről is. Emlékeztetett, Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban olyan új politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel Európa számára, amely lehetetlenné teszi a háborút a kontinens országai között.
Schuman új európai intézmény felállítását szorgalmazta abból a célból, hogy az összefogja és irányítsa Európa országainak szén-és acéltermelését. Az intézményt létrehozó szerződés aláírására egy évvel később került sor. A mai Európai Unió kialakulását a Schuman-féle javaslattól számítjuk.
Véleménye szerint a mai 28 tagországgal rendelkező EU az egyetlen megoldás a hosszú távú békére. Büszkeséggel tölti el, hogy 2004-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök közreműködésével valósult meg hazánk tagsága.
Sajnálattal látja, hogy a Fidesz „háborút” visel az EU legnagyobb pártcsaládja ellen, aminek eredményeképp hamarosan önként fog kilépni belőle. Véleménye szerint a mai magyar kormányt csupán a pénz és a hatalom vezérli, amit jól példáz, hogy Orbán Viktor veje a leggazdagabb magyarok közé tartozik.
– Ez az ország nem érdemel jobb vezetőket? Nem érdemel olyan politikusokat, aki az ország javát akarja? Aki népben, nemzetben hisz? – tette fel a költői kérdéseket.
A történelmi folyamatok ismétlik önmagukat, a pávatáncból pedig mindig a védtelenebbek és a szegényebbek húzzák a rövidebbet. Véleménye szerint megérdemelné már az ország, hogy végre a békés együttélésen legyen a hangsúly.
A megemlékezés végén a részvevők elhelyezték az emlékmű előtt az emlékezés virágait.
