Connect with us

Szarvas

Környezettörténeti kutatások az erdélyi Magyarbagó határában

Dr. Jakab Gusztáv
Dr. Jakab Gusztáv

A Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg a következő hír arról a felfedezésről, amiben Dr. Jakab Gusztáv, a Szent István Egyetem egyetemi docense, intézetigazgatója, MTA BTK RI tudományos főmunkatársa is részt vett. A dolog külön érdekessége, hogy ez a felfedezés a Szarvason folyó vízgazdálkodási kutatások járulékos eredménye.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai 2019. május 11-én kutatóúton jártak Erdélyben. A kutatóút célja a középkori Magyarország egyik legrégebbi, dokumentált magyar településének és környezetének jobb megismerése volt.

Korábban az Intézet kutatói „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című pályázat (OTKA K-112318) kereteiben egy 8000 éves lápot vizsgáltak a Nagyenyed közelében lévő Magyarbagó falu határában (Feneketlen-tó). Jakab Gusztáv paleobotanikus és Sümegi Pál geológus őskörnyezeti vizsgálatai alapján a lápról kiderült, hogy a medret a középkorban víztározóként hasznosították és a mainál sokkal erőteljesebb tájhasználat folyt a környékén. A környezettörténeti vizsgálatok alapján feltételezni lehetett, hogy akár lakott terület is lehetett a láp közelében, ami nem azonos a mai faluval. Történeti szempontból egy rendkívül izgalmas helyszínről van szó, ugyanis a környéken több olyan település is található (például Magyarlapád vagy Asszonynépe), amelyek már egy 1177-ben összeállított, részletes határjárásban is szerepelnek.magyarbago02Magyarbagó középkori története Szent István király idejéig nyúlik vissza, amikor a szomszédos Magyarlapád falu – amely ekkor Magyarbagó területét is magában foglalta – királynéi birtok volt, amelyet Gizella királyné 1023-1038 között a bakonybéli apátságnak adományozott, így Erdély egyik legkorábbi, oklevélben is említett települése. Az egykori királynéi birtoklást igazolja a szomszédos Asszonynépe falu magyar neve is, amelynek jelentése ‘királyné népe’. Magyarbagó települési képe a 16-17. században jelentősen megváltozott, miután a falu a ma ismert helyére költözött. Mindeddig azonban nem ismertük a középkori falu pontos helyét. 2019. május 11-én Benkő Elek régész vezetésével az elpusztult, Árpád-kori falu helyét sikerült megtalálni. A munkában, kiváló helyismerete okán, Frink József kolozsvári botanikus volt a Régészeti Intézet kutatóinak segítségére.

Feltételezni lehetett, hogy a falu korábban a Bagó-puszta nevű helyen terült el, hiszen ez az elnevezés valójában elpusztult falut jelent. Ez a kiterjedt völgyrendszert magába foglaló terület a mai falutól mintegy 4 kilométerre fekszik. Egy hozzávetőlegesen 1 hektáros területen nagy mennyiségben kerültek elő egy szántóföldről Árpád-kori és késő-középkori leletek, ami egyértelműen kijelölte az elpusztult település helyét, a fúrásaink által már korábban vizsgált magyarbagói Feneketlen-tó alatt. Azonosítottunk egy mélyen a talajba vágódott régi szekérutat is, amely a mai Magyarbagótól Feneketlen-tó érintésével Bagó-puszta felé haladt.

A felfedezés jelentőségét az adja, hogy az erdélyi Fehér megye területén a kivételesen korai, 11–12. századi okleveles adatokat és az Árpád-kori településhálózat kiépülését konkrét régészeti leletekkel is sikerült alátámasztani és összefüggésbe hozni a fúrásminták feldolgozásából adódó környezettörténeti következtetésekkel.

mta.hu

Kiemelt

Ember tervez…

Szarvas

Navigare necesse est

Szarvas

Régi nyár az új nyárban

Szarvas

Brachna Irén, mögötte Sebők László (Fotó: Hegedűs Éva) Brachna Irén, mögötte Sebők László (Fotó: Hegedűs Éva)

Brachna Irén: Nagyon boldogan megyek nyugdíjba

Oktatás

Hirdetés

Archívum

2019. június
h k s c p s v
« máj    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Kategóriák

Friss

Connect