in ,

A Kárpát-medencei magyar oktatási folyamatokat kutatta egy EU-s projekt

0

Az oktatásban végbemenő folyamatokat vizsgálta Kárpát-medencei kitekintésben a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A kutatások financiális hátterét egy EFOP-típusú pályázat biztosította, amelyre közel 400 millió forintot nyert az intézet az Interrégió Fórum Egyesület Nonprofit Kft.-vel partnerségben. A másfél éves projekt zárórendezvényének június 28-án, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara adott otthont.

– Ez a projekt egy kísérleti kezdeményezés. Azt a szellemiséget követi, hogy hazánk fejlesztéséről a jelenlegi társadalomfejlődési fázisban már nem nagyon lehet úgy gondolkodni, hogy kizárólag csak az országhatáron belüli műveleteket hajtjuk végre. A Kárpát-medencei magyarságon belül ugyanis az elmúlt 30 évben megindult egy egységesülési folyamat, ami 2010 óta erőteljesen felgyorsult. Erős a mobilitás, ill. a külhoni és az anyaországi szereplők közös intézményeket működtetnek, szervezetek tartanak fenn, ezért amikor Magyarország jövőjéről gondolkodunk, érdemes kitekinteni a határon túlra – világított rá a projekt aktualitásaira dr. Péti Márton, az NSKI elnökhelyettese.

Hozzátette, ennek a folyamatnak kiemelt jelentősége van az oktatásban. Mindemellett korunk kihívásaira is könnyebb választ adnunk, ha segítségül hívjuk az egyes tájegységek, régiók jógyakorlatait, tapasztalatait.

„Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” című projekt öt részterületet jelölt ki. Végzett demográfiai, társadalmi-gazdasági vizsgálatokat, feltárta az egyes közoktatási és felsőoktatási struktúrákat, valamint szakpolitikai javaslatokat tett kísérleti képzések és tanulmányutak elvégzésére. Ennek eredményeként létrejött egy folyamatosan bővülő, jelenleg 80 főt tömörítő kutatói hálózat, elkészült a Kárpát-medencei magyarság népességének előrejelzése és a határon túli magyarok lakta térségek tipizálása is. Emellett elkezdődött egy Kárpát-medencei adatbázis összeállítása, amely egy információs rendszer alapja lehet.

A közoktatási kutatások részeként felmérték az iskolaelhagyást, és megvalósult egy mintavételes felmérés a Kárpát-medencei magyar közoktatási infrastruktúráról, tanulói állományról és humánerőforrásról. Továbbá elkészült 49 interjú az oktatásügyben döntéshozó, döntésbefolyásoló köz-és felsőoktatási szakemberekkel.

A projekt eredményeire támaszkodva további két nyertes pályázat kapcsolódik a témához. Az egyiket az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő valósítja meg, a Gál Ferenc Főiskolával karöltve.

– Az elkövetkező időszakban, egészen 2020-ig Szarvas, Békéscsaba, Szeged és Gyula biztosítja a helyszínét annak a közel ezer, külhoni pedagógus képzésének, melyben a főiskola jelentős szerepet vállal – tájékoztatott a pályázat helyi vonatkozásairól Bíró Gyula, a Gál Ferenc Főiskola képzésfejlesztési igazgatója. – Ezek a képzések több napos itt tartózkodásra adnak lehetőséget, és olyan oda-vissza csatolást erősítő pedagógiai tartalmakat ismertetnek, amely reflektálnak korunk kihívásaira. Lesz pl. nyári akadémia, 15 órás workshopok és egy Európa-szintű konferencia is.

A megjelenteket Babák Mihály polgármester is köszöntötte. Rámutatott, fontos, hogy legyen egy nemzetstratégiai terv, amely segíti a Kárpát-medencei magyarság megmaradását. Azt ugyanis látni kell, hogy a határon túl ez sokkal nehezebb feladat, amihez a kormánynak minden segítséget meg kell adnia. A határok nélküli Európa lehetővé tette, hogy közel száz év elteltével „ne a trianoni sebeket nyalogassuk”, hanem előretekintsük. Ezt a folyamatot segíti a projekt is.

Dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal köszöntőjében kifejtette, a történelem során magyarokat sújtó támadások után sokan nem hittek a nemzet megmaradásában. A magyar nemzetstratégia sikere véleménye szerint azon múlik, hogy képesek vagyunk-e a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatást közös ügynek tekinteni. Ennek alapját a kultúra és az anyanyelv jelenti, amelynek fennmaradásáért és továbbörökítéséért mindent meg kell tenni.

Burus-Siklósi Botond, a Románaiai Magyar Pedagógusok Szövetségének beszédét követően kezdetét vették a szakmai előadások, a délutáni órákban pedig zártkörű szakmai műhelymunkák zajlottak.

0

Népmesét hozott a Zentai Magyar Kamaraszínház

Ifj. Somogyi János még KOTE-edzőként (Fotó: Babák Zoltán)

Ifjabb Somogyi Jánossal vág a szezonnak a Szarvasi FC